Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

OZSVÁTH GABOR: Látvány, célszerűség, szimbólum? Szélmalom-helyreállítások a Dél-Alfóldön

28. kép. Szentes-Donát, a Csúcs-féle szélmalom az áttelepítés előtt, 1969. (Ismeretlen szerző) 29. kép. Szentes-Donát, a Csúcs-féle szélmalom lisztes­padja a szíjtárcsával, aljkővel és vaspallóval (ma helyé­re hengerszitát szereltek), 1979. (Ismeretlen szerző) palástját cementes habarccsal vakolták, így a fal­ban lévő nedvesség nem tud kiszellőzni, a vako­lat lehullik róla. Ez különösen a kőpadszinten szembetűnő. A tetőfordító szerkezetet is kijaví­tották; sajnálatos módon a méretezésnél és az el­készítésnél a szakértelem hiányában a végered­mény csupán jelzi, hogy mire szolgálhatott e szerkezet, roskatag szárnygerendái enyhe szeles időben mára a malom palástjához verődnek. A vitorlák helyére csupán keresztágat szereltek je­lezve, hogy oda még valami járt. A szélmalom ma látogatható, lelkes őre látvá­nyos, a gabona feldolgozását bemutató, kis kiál­lítást alakított ki a lisztespadon. Szentes-Donát, Csúcs-féle szélmalom (M-2747 műemlékjegyzéki szám; 27. kép) Épült 1866-1867-ben; 16 az 1950-es évek ele­jén Szentes-Donáton még működött (28. kép). 17 Az Országos Műemléki Felügyelőség 50031/1954 számú határozatával kiemelten vé­dett műemlékké nyilvánította. Az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba telepítették át az 1980-as évek közepén, ahol a közönség számára 1988-nyitották meg. Az áthelyezés eredménye­ként gépészeti felépítése több ponton hiányossá vált. A bontást rohammunkában katonákkal vé­geztették el a szakszerűség teljes mellőzésével. Az eredeti szerkezeti elemek jó része tönkre­ment, ezek nagy részét rekonstrukcióval pótolták, ami a hiteles bemutatás szempontjából a legcse­kélyebb mértékben felel meg a tényleges gépé­szeti funkció ellátásának. így nem készült el a zsákfelvonó; - hiányzik a kőemelő daru; - nem készült lisztelőnyílás, és hiányoznak a lisztesládák; a rosta pontatlan, és egy helyett kettőt sze­reltek fel, ez utóbbi helyén korábban szíj­tárcsa állt (29. kép); erősen sematikus a garatállító szerkezet; - az álló kő nincs beágyazva. A malomház berendezési tárgyai szintén hiá­nyoznak. Bár látogatható, azonban ahhoz, hogy a kö­zönség számára a múzeumi cél ne csorbulhasson, a szakmai és műtárgyvédelmi szempontok figye­lembevételével elengedhetetlen a zavaró elemek kijavítása. Egyértelműen kijelenthető, hogy az elkészült műtárgy nem a szentes-donáti szélma­lom. Erről már más helyt bővebben szóltunk. 18 Egyik vitorlaszára 2002. június 30-án, rendez­vény közben leszakadt (30. kép), a helyreállításig

Next

/
Oldalképek
Tartalom