Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)
OZSVÁTH GABOR: Látvány, célszerűség, szimbólum? Szélmalom-helyreállítások a Dél-Alfóldön
17. kép. A tetőfordítás bemutatása a kiskundorozsmai Faragó-napi ünnepségen, 1999. (A szerző felvétele) zett haláláig. Az Országos Műemléki Felügyelőség 50054/1958 számú határozatával kiemelten védett műemlékké nyilvánította, amely 1970. április 22-én összedőlt. Talán a községben betöltött jelkép szerepe járult hozzá, hogy a Velencei Carta által is rögzített műemléki elvekkel 9 ellentétben az arra hivatottak a szélmalom újjáépítését határozták el. A romok alól még épségben feltárt faszerkezetek jó része azonban a helytelen tárolás következtében tönkrement, így egy Balástyán lebontott malom alkatrészeit is kénytelenek voltak beépíteni. 10 A SISA Béla tervei alapján végzett rekonstrukció 1973 tavaszán fejeződött be, az átadáson a malom működött az akkor még meglévő molnárházzal együtt méltó emléket állítva az egykori számos dorozsmai molnárnak és szélmalomnak. Időközben a malom körül új településrész fejlődött ki, közvetlen környezetét gigantomán palotákkal építették be. A molnárház magánkézbe került, és hamarosan „összedőlt". így vált a műemlék dorozsmai szélmalom egy újgazdag hátsó udvarán álló melléképületté (16. kép). Az egyik vitorlaszár letört, majd a szemben levőt is leszerelték, a fal az ereszről lecsurgó víz miatt felázott. A szükséges javításokat jóindulattal - bár nem szakszerűen 1998-ban végezték el. A felhasznált faanyag nyers volta miatt a vitorlák hamarosan elcsavarodtak, az alkalmazott kötőelemek nem felelnek meg a múzeumi restaurálás elveinek (krómozott koppányfejű csavarok). Szakszerű bemutathatóságajelen pillanatban megoldott. Ke18. kép. Mártély, a Késmárky-malom felülnézetből, 2003. (KISS László, Icon Repró, Szeged légi felvétele) iiiiiiimiimiHiMMiin n