Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

OZSVÁTH GABOR: Látvány, célszerűség, szimbólum? Szélmalom-helyreállítások a Dél-Alfóldön

12. kép. Hódmezővásárhely, a Papi-féle szélmalom az új, de alulméretezett vitorlákkal, 2001. (A szerző felvétele) A szelestengely gyámja elkészítésénél csak ebben a munkafázisban lett volna elvégezhető az erősen korhadt medvegerenda (a két görbe gerendát összekötő alap) cseréje, sajnálatos módon könnyebbnek mutatkozott a korhadt részek deszkával való beszögezése (13. kép). A szeleskerék rögzítésénél elmaradt a négy beállító támasz visszatétele, hiányukban a kerék központosítása csak időleges. A külső „tereprendezés" során egyszerűbb volt teljesen eltüntetni a molnártanyához mindig hozzá tartozó górét, disznóólat és az árnyékszéket, mint helyreállítani. Általa a még egy évvel korábban szinte teljesnek mondható molnárporta jóval szegényebbé vált, azóta a molnárház kéménye megomlott, kupás cserepei megtizedelődtek. Az építéskori állapotokat szépen, hitelesen őrző molnárház azonnali állagmegóvásra szorul! Összességében elmondhatjuk, hogy - minden visszásság ellenére is - ez a szélmalom közelíti meg a legjobban eredeti állapotát. Csupán az a bosszantó, hogy egy kis szakértelemmel ugyanannyi vagy talán kevesebb költséggel jól is el lehetett volna végezni ez utóbbi „felújításokat", hisz a jelenlegi hibák kiküszöbölése tömérdek költséget emészt fel. Félő, hogy az alulméretezett 13. kép. Vitorlaszárak és a szelestengely kapcsolata, kihulló ékek, a bedeszkázott korhadt medvegerenda, 2002. (A szerző felvétele) 14. kép. A „kollázsszerű" tetőfordító szárnyak, 2002. (A szerző felvétele) - karikatúrákat idéző -, nem szakszerűen elkészített vitorlák pár év alatt elvetemednek, és leszakadnak. Kiskundorozsma, Faragó-féle szélmalom (M-2762 műemlékjegyzék szám; 15. kép) Kiskundorozsmán, még 1937-ben is 8 szélmalom „hányta a cigánykereket".

8 A máig meglévő kétpárköves malmot 1821-ben építtette Czékus Andor gazda, akitől 1900-ban Faragó György vásárolta meg, és működtette 1949-ben bekövetke-