Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

OZSVÁTH GABOR: Látvány, célszerűség, szimbólum? Szélmalom-helyreállítások a Dél-Alfóldön

1. kép. Balástya, a Kőrös-malom felülnézetből, 2003. (KISS László, Icon Repró, Szeged légi felvétele) Most a Dél-Alföldre egy kis sétára hívom meg Önöket, kérem tartsanak velem: vegyük szem­ügyre, mennyire felelnek meg ezen alapelvnek szélmalmaink. Balástya, Kőrös-malom (Magánkézben; 1. kép) Balástyán, KÖRÖS László helybéli nyugdíjas saját tanyatelkén, a közelmúltban felépítették - a Svájcban élő PODÁNYI GULYÁS Dávid meg­rendelésére - a kiskunhalasi Németh-Buhin-féle szélmalom tervei alapján, annak pontos mását. A nevezett terveket az új helyszínhez KÖRÖS László adaptálta, a kivitelezést BALASSI Sándor végezte. Szép példája annak, hogy egy elpusztult szélmalom romja is képes felhívni magára az ar­rajáró figyelmét. Ez esetben a közeli pár méteres malomfalcsonk (2. kép) - mely mellett útja sok­szor elvezetett - keltette fel a tulajdonosban a vá­gyódást egy saját, valós adatok alapján, új helyen felépítendő szélmalom iránt. A külső tömegében és szerkezetében hiteles szélmalom belsejében nyaralót alakítottak ki. Az építő és építtető megvallott célja emléket állítani a környék szélmalmainak, egyben a faluturiz­musba is bekapcsolódni (3. kép). 2. kép. Balástya, a malomrom felülnézetből, 2003. (KISS László, Icon Repró, Szeged légi felvétele) 3. kép. Balástya, Kőrös-malom. A kiskunhalasi Németh-Buhin-féle szélmalom tervei alapján épült 2001-ben. (VÉGHELI PUCH János felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom