Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

L. IMRE MÁRIA-LANTOS MIKLÓS: Díszített házhomlokzatok a Mohács környéki falvakban

13-14. kép. Pirogránit épületkerámia-minták jainkra már csak négy-öt egymás melletti lakó­épület látható. A kétablakos utcafronton, a tor­nácpillér udvar felőli oldalán, minden házon más-más emblémaszerű stilizált vakolatdísz kompozíció található. A házak utcai homlokzatát egyes gazdagabb családok ún. kl inker téglával burkolták, az első, vakolatdíszes pillért pedig mindig lemeszelték. A klinkertéglái Nagykani­zsáról rendelték meg, Mohácsra szállíttatták, majd ökrös szekérrel vitték Palotabozsokra. Palotabozsokon a fenti időben több kőműves dolgozott, Hofstätter György, Andelar József, és a Lutz testvérek, valamint Goldner András. Nem­csak helyben, hanem más, Mohács környéki fal­vakban is működtek. Goldner András a század elején külföldön, Törökországban is vállalt mun­kát, ő különösen értett a vakolatdíszek előállítá­sához. A palotabozsoki fő utcai házsor korabeli egységes rend szerinti átépítése a maga korában rendhagyó kezdeményezés lehetett. A szomszé­dos Szűrön működött a Kuszter, a Mahl és az Ébert kőművescsalád, ők azonban csak egysze­rűbb homlokzatdíszítést (monogram, évszám) vállaltak. A millenniumi építkezések ideje új fejezetet nyitott, amikor Pécsett, a Zsolnay gyár, a korábbi terrakotta elemek előállítása után, kikísérletezte és 1896-tól megindította a korszerű pirogránit gyártását. MATTYASOVSZKY ZSOLNAY Margit visszaemlékezéseiben így ír erről az idő­szakról: „...Az új építészeti stílusban a homlokzat Zsolnay-gyár fazonkönyvéből, 1910-es évek kialakításában egymásra talált az építészet és a kerámia. Ebben nagy szerepet játszott a pirogránit, rendkívül jól formálható anyagával, színességével. A nyitányt a millenniumi ünnepi hangulatban, 1896-ban elkészült Iparművészeti Múzeum jelentette. A szerkezeti tagolást hűen kö­vető pirogránit díszek megannyi formája a népi ornamentika, nemcsak a szecessziós építészet to­vábbi kibontakozását, hanem az architektúra és a kerámia szerves kapcsolatát is megszabta... a gyár tervezői arra törekedtek, hogy az anyag mi­ként a múltban, úgy korunk építészetében is meg­találja azt a helyet, amely sajátos összetétele, szí­ne, textúrája és mind a belső térhez, mind a kül­sőfelületekhez illő tulajdonságai miatt megilleti. A pirogránit ellenáll az erős kémiai és fizikai ha­tásoknak, és az esztétikai szempontok mellett ez teszi korszerűvé anyagát... " 4 A Zsolnay gyárban ma is őrzik az ún. fazon­könyvekben az egykori terrakotta és pirogránit elemek gyártmányterveit.( 13-14 kép) 5 A pirogránit termékeket elsősorban középületek és a vagyonosabb városi polgárok megrendelésére gyártották. Később azonban, a városi példák nyo­mán a gazdagabb parasztpolgári réteg saját házai díszítésére is igényelte. Eleinte a vakolatdísz motívumokat és a pirogránit elemeket együtt alkalmazták. (Véménd, Marok, Máriakéménd, Féked stb.) Az utóbbiakat a kőművesmesterrel egyeztetve az építtető rendelte meg a gyárban, és szállíttatta a helyszínre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom