Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

KECSKÉS PÉTER: Mezővárosi és falusi borkultúra a 18-19. századi Kárpát-medencében

JEGYZETEK 1. CSOMA Zsigmond 1994-1995.; KECSKÉS Péter 1997.; ÉGETŐ Melinda 1999. 2. BENDA Gyula 1973.; LACZKA Sándorné 1984. 3. OROSZ István 1989.; KECSKÉS Péter 1984. 4. FEYÉR Piroska 1981. 5. VINCZE István 1957.; 1958a.; 2958b.; 1984.; ANDRÁSFALVY Bertalan 1957.; VAJ KAY Aurél 1966. 6. CSOMA Zsigmond 1994 1995.; 1998a.; MÜLLER Róbert 1982.; LICHTNECKERT András 1990. 7. ÉGETŐ Melinda 1993.; CSOMA Zsigmond 19941995. 8. BALASSA Iván 1991.; CSOMA Zsigmond 1993.; LICHTNECKERT András 1990.; 1996.; ÉGETŐ Melinda 2001. 9. OROSZ István 1985.; KECSKÉS Péter 1985.; 1989a.; 1989b.; CSOMNA Zsigmond 1993. 10. MNA, MNYA, RMNYA, EAS később tárgyalandó térképlapjai szerint. 11. FEYÉR Piroska 1981. 39. 12. Pannónia és Dacia területén római kori eredetű és folytonos továbbélésű szőlőkultúra kapcsolódik a középkori anyaghoz. Más megfogalmazásban: Dunántúl középkori szőlőtermesztése római gyökerű, de nem vezethető vissza Pannónia provincia gyakorlatára. - Az északkelet-magyarországi szőlőművelés keleti eredetű, ami kabar/török népességhez köthető a honfoglalás korában, és ennek történeti folytonossága megmaradt. - A kora középkorban Észak-Magyarországon vallon/francia telepesek, Nyugat-Dunántúlon osztrák/német, illetve Erdélyben szász szőlőművesek honosították meg vagy alakították át a borkultúrát. - A 16 18. században Balkánról terjedő borkultúra a szerbséghez köthető. - A 18-19. századi német nyelvű szakirodalom és telepesek alapvetően befolyásolták a Kárpát-medence nyugati felének szőlőkultúráját.; A legújabb irodalomból, további hivatkozásokkal: CSOMA Zsigmond 1999.; ANDRÁSFALVY Bertalan 1999.; MÜLLER Róbert 2000.; ÉGETŐ Melinda 2001. 13. KECSKÉS Péter 1992.; 1999a. 14. SIMON, Franz 1981.; CSOMA Zsigmond 19941995.; DRÁBIZKOVÁ, Emma 1989.; FROLEC, Václav 1974. 15. KELETI Károly 1875. (megye- és falu adatsorokkal); ÉGETŐ Melinda 2001. 529-531. 16. PÁLMÁN Y Béla 1995. 24-33.; GYIMESI Sándor 1975. 173-178.; OROSZ István 1995. 3-15.; BÁCSKAI Vera 1988. 70-96.; MÉRE Klára, T. 1995.; BODÓ Sándor 1988.; Késő középkori előzményekhez: KISS István N. 1973.; KUBINYI András 1985.; 1999.; SZAKÁLY Ferenc 1999. 17. Dunántúlra: CSOMA Zsigmond 1994-1995. 2632.; Alföldre: ÉGETŐ Melinda 1993. 16 21.; Felföldre: OROSZ István 1989. 6-13. 18. ÉGETŐ Melinda 1993. 100-111., 248.; KELETI Károly 1875 (térkép). - Tanulmányunk szűkített tematikájú változata a Magyar Néprajzi Társaság vándorgyűlésén (Lakitelek, 1995) hangzott el. A térképeket KECSKÉS Péter szerkesztette és Lázár Sándorné rajzolta. 19. ÉGETŐ Melinda 1999. 146-150. 20. BODÓ Sándor 1988. 14-18. 21. KOVÁCH Géza 1993. 84-86. 22. OROSZ István 1989. 47-50. 23. BENDA Gyula 1973. 125-130. 24. LACZKA Sándorné 1984. 223-225. 25. BOROS László 1999. 105-130.; ENTZ FcrencMÁLNAY Gusztáv 1870. 80-91. 26. CSOMA Zsigmond 1994-1995. 30-31. 27. ÉGETŐ Melinda 1999. 151. 28. ÉGETŐ Melinda 2001. 590-595. 29. KECSKÉS Péter 1985. 75-80.; ÉGETŐ Melinda 1999. 152-153. 30. CSOMA Zsigmond 1998. 30-32.; 1994-1995. 36^0. (a betelepült németek szerepének túlhangsúlyozásával). 31. CSOMA Zsigmond 1994-1995. 50-61. 32. Például a Mátraalján: KECSKÉS Péter 1984. 406409. 33. A 19. századi belső piacok rendszeréhez: BÁCSKAI Vera 1988. 70-82. 34. KECSKÉS Péter 1989a. 231-237. (további irodalommal). 35. A történeti borvidékek és az újkori borellátó területek közötti különbségtevésre. 36. CSOMA Zsigmond 1994-1995. 21-24.; ÉGETŐ Melinda 1999. 145-150.; ÉGETŐ Melinda 2001. 529-531.; KECSKÉS Péter 1999b. 16-23. (gyöngyöspatai példa). 37. ANDRÁSFALVY Bertalan 1999. 148-153.; BÖRCSÖK Vince 1975. 194-200.; ÉGETŐ Melinda 1993. 58-78.; KECSKÉS Péter 1984. 406-412. A 16-19. századi vörös fajták termesztésének viszonylagos tisztázottsága mellett a fehér szőlők „ősi", „magyarnak vélt" kérdését nem tartjuk lezártnak. Vonatkozik ez főként a „vinum hunicum" fajtára (CSOMA Zsigmond 1994-1995. 85.; 1998. 515.) 38. ŐZE Sándor (kiadja) 1996. 39., 255. 39. ANDRÁSFALVY Bertalan 1999. 150-151.; ÉGETŐ Melinda 2001. 532-539. 40. A kis- és nagytáji ampelográfíai vizsgálatokban jelentős eltérések mutatkoznak: KECSKÉS Péter 1984. 406-412.; 1999b. 3 15-317.; ÉGETŐ Melinda 1993. 252-266.; BALASSA Iván 1991. 95160.; CSOMA Zsigmond 1998. 505-548. 41. KECSKÉS Péter 1966. 508-510.; 1984.403-406. 42. KELETI Károly 1875. (lásd a vonatkozó megyei részletezéseket); ANDRÁSFALVY Bertalan 1957. 50-57.; ÉGETŐ Melinda 1993. 256. 43. KELETI Károly 1875. (megyei, illetve falu adatsorok).