Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

K. CSILLÉRY KLÁRA: A kanapé és a köznépi lakás modernizálása a 19. századi Magyarországon

12. kép. Kanapé, karoslada, parasztházból. Helyi asztalos készítése. Tarpa, Szabolcs-Szatmár m., 19. század második fele. Néprajzi Múzeum, 64.87.113. ltsz., MORVAY Judit és MOLNÁR Mária gyűjtése 1964-ben 13. kép. Kanapé, fiókos láda, parasztházból. Ártánd, Hajdú-Bihar m., 19. század második fele. Néprajzi Múzeum, 67.149.3. ltsz., MOLNÁR Balázs gyűjtése 1967-ben 14. kép. Kanapé, parasztházból vége. Néprajzi Múzeum, Karcag, 19. század 116171. ltsz., GYORFFY István gyűjtése 1922-ben a canapé elnevezés is továbbélt. A sofa az angoloknál vált elterjedtebbé. A német nyelvterületen viszont mindkét megjelölés meggyökeresedett. Az antik, római kori formához való újabb, tudatos igazodást a klasszicizmus időszaka hozott. Meg kell azonban jegyezni, hogy a kor bútortervezői alkotta ilyen minták továbbra sem váltak egyedül elfogadottakká. A biedermeier stílus uralomra kerülte idején, amikor a pamlag különösen kedvelt bútordarabja lett mind a nemességnek, mind pedig a polgárságnak, az antik heverőágyra emlékezető forma -, amely ekkor egyébként ágyként is előfordult - csupán a változatok egyike volt.

19 A kanapé megjelenése Magyarországon A kanapék Magyarországról fennmaradt legkorábbi példányai az 1700 körüli évekből valók. Ilyen 15. kép. Kanapé, padláda, parasztházból. Pusztafalu, Abaúj-Torna m., 1888. Néprajzi Múzeum, 136502. ltsz., GÖNYEY Sándor-SZENDREY Ákos-TAGÁN Galimdsán gyűjtése 1939-ben például a II. Rákóczi Ferenc regéci várából a 12 hozzá tartozó székkel együtt a Nemzeti Múzeumba került, kárpitvarrásos kanapé.

20 A hasonló más, közel egykorú, főúri házból származó darabokat a 18. század folyamán sorra követték a továbbiak, a változó korstílustól befolyásolt, eltérő formai és díszítésbeli megoldásokkal.

21 A kifelé ívelő kartámlájú - ekkoriban Németországban és Ausztriában általános -, tárgyforma szintén megjelent, előbb rokokó stílusú változatban, amelyre különösen jellemzők az erősen kilendülő kartámlák. Szépen szemlélteti ezt egy példány a pozsonyi volt Pálífy-kastély berendezéséből, az 1780-as évekből (3. kép).

22 Számunkra figyelemre méltó, hogy írott forrásban említenek ággyá alakítható kanapéváltozatot is, nevezetesen az Apor család marosvásárhelyi házában, 1789-ben felvett leltárban: „Egy Dio festékes fenyő fa Kanapé formára tsinált kihuzo Agy ",

23