Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)
K. CSILLÉRY KLÁRA: A kanapé és a köznépi lakás modernizálása a 19. századi Magyarországon
6. kép. George Hepplewhite: Székterv. A Cabinet Maker and Upholsterer's Guide, 1787 egy lapja. NICKERSON, David (1964). 82. k. után formáját, miként ezt eredeti mivoltukban megőrződött példányok bizonyítják: ezek zárt háttámlájúak, a kartámlák pedig kifelé ívelő vonalúak (2. kép). Úgy tűnik, ilyen padláda áll az ágy mellett, a falnál azon a József és Putifárné történetét megelevenítő kárpiton is, amelyet a firenzei Angiolo di Bronzino tervezett 1549-ben, Cosimo de' Medici herceg megrendelésére. 10 Wilhelm BODE, akinek az itáliai reneszánsz bútorok első monográfiáját köszönhetjük, a firenzei padládáknak ezt a típusát a jelenkori szófák, azaz kanapék ősatyjaként említi. 11 A római kultúra csodálatától fűtött lelkes újjáélesztési kísérlet mégsem járhatott ezúttal sem sikerrel, hiszen pusztán fából előállított, bármily arányos felépítésű és díszítésű ülő7. kép. Szék, délnémet, 1820 körül. München, magángyűjtemény. HIMMELHEBER, Georg 1974. 64. k. után bútor aligha lehetett már vonzó akkor, amikor a fellendülő bútoriparnak sikerült megoldania a székek rögzített pámázását. Érthető, hogy ekkoriban a rangot az önálló, kárpitozott szék jelezte. Ez is közrejátszhatott abban, hogy a több személyre szóló ülőbútorokat, fából való padokat fokozatosan eltávolították az előkelő lakásokból. Az ívelt karfájú padláda nyilván ezért nem tudott Firenzén túl elterjedni, ahol mintegy száz évig volt divatban. 12 Az újkori kanapé Tárgyunk valódi újjászületése, és ezt követően most már tartós továbbélése, sőt eközben popularizálódása is, a lakások berendezésének 17-18. századi megújhodásának köszönhető. A 17. században a francia barokk rezidenciák berendezésében meghonosították, a kötetlenebb kényelemnek tett első engedmények közt, a párnázott pihenőágyat, melynek első ábrázolása Matthäus Merian 1612-1614 közt Párizsban megjelent Emblemata