Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

ZENTAI TÜNDE: Az „ágyöltözet" a 18. században

varrott, négye karátos, azonkívül három kék fejtövei szütt. "

23 Az ő háztartásában, mint olvasható, szedett szőttes párnák is helyet kaptak. Arról is értesülünk továbbá, hogy a vászonlepedőkhöz a fonalat maga készítette. A kisebb alföldi városokban, mezővárosokban ekkortájt egyre több a szőttes huzat. A gazdag, kéttelkes Nagy Pál, makói (Csongrád m.) jobbágy hagyatéki leltárában 1792-ben csak szüvött párnát, illetve pamukkal szüvött párnahajat említenek a 11 ciha nélküli fejpárnával és 12 huzattal kapcsolatban.

24 Szerencsés esetben az eddig idézetteknél teljesebb, mondhatni hiánytalan ágyberendezéseket is megörökítettek. A nagykőrösi Gál Gergely armalista „kisgazda" 1802-ben történt halála után a kőkéményes, két szoba, konyha, kamra beosztású ház első szobájában három „érintetlen" ágyat írtak le szinte minden tartozékával együtt: „Az első ágyban: l db viselt 'kíkszalmatakaró ' / 3 db kék csíkos derekalj / 1 db veres csíkos derekalj / 1 db vászon lepedő / 1 db kékre nyomtatott tarka dunna / 6 db vánkos 'egyforma reczés borítékra 71 db 'Kartony szélű kik selyem körejű paplan '. A második ágyban: 1 db viselt kék szalmatakaró / 2 darab veres csíkos derékalj 6 darab kék tarka nagyobb vánkos / 3 db reczés kisebb vánkos / 1 db kék tarka dunna / 1 db viselt fekete kartonpaplan. A harmadik ágyban: 1 db viselt pokróc / 1 db viselt kék dunnahaj / 2 db kék és veres tarkójú derekalj / 1 db viselt gyolcslepedő / 2 db viselt kék tarkójú vánkos / 1 db ehhez hasonló dunna / 1 db kék tarka dunnahaj / 1 db viselt veres flanel izzasztó. "

25 Az első két lista a magasra vetett ágyat mutatja be különféle díszes ágytextíliával; együtt szerepel bennük a csíkosán szőtt vászon a kékfestő és a rececsipkés huzatokkal, csak a díszlepedő hiányzik. Hogy ilyet is használtak, az egyéb leltárak tanúságai mellett abból is föltételezhető, hogy a szobában álló ládák egyikében följegyeztek „3 db paplan alá való csipkés lepedő"-t is. Ezen kívül a ládákban volt még öt darab vászonlepedő, egy gyolcslepedő és két recés vánkoshaj. A két ágyban kellő mennyiségben találhatók a díszágy legfőbb alkotóelemei: a párnákból 6-6, a derékaljból 4, illetve a második ágyban 2, amiben viszont volt még három kisebb rececsipkés vánkos is. Az ágynemű összerakásának módja azonban ezekből a részletes leltárakból sem derül ki. Az első ágyban lévő darabok fölsorolása, a legalul lévő szalmatakarótól a paplanig elvileg valós rendet tükröz, de mégsem lehetünk benne biztosak, mert a jegyzők általában fajtánként írták öszsze a tételeket. Komplett fölvetett ágyakat leltároztak Ozorán (Tolna m.) is: 1782-ben a kötélgyártónál egyet, 1787-ben a kalaposmesternél kettőt, az asztalosoknál 1777-ben és 1791-ben egyet-egyet, tartalmukat részben ugyancsak azonos tulajdonságok szerint csoportosítva. A legtöbb ágynemű Balanics kalapos födeles diófa ágyában volt: 3 nagy karton és 3 kicsiny karton vánkos, 1 'vörös pamukos Kittől pcirna ', 1 'kékfonalas Kittől párna ', l 'Vásári kartonbul Dunyha', 2 'Vörös pamukos vánkos', 2 'paraszt vánkos ', 1 'Csipkés gyolcs Lepedő ', 1 'Alsó paraszt Lepedő '.

26 Ennek az ágynak a fölrakása többféleképpen is elképzelhető. A későbbi néprajzi tapasztalatokból kiindulva valószerűnek tűnne az alsó lepedő, derékalj ( 'párna '), csipkés lepedő, derékalj, 3 vánkos, dunna, 3 kis vánkos és az ágymennyezeten 4 vánkos elrendezés, vagy: a csipkés lepedőn a külső szélén aláhajtott dunna, rajta három vánkos, majd derékalj, azon négy nagy vánkos állítva, közeiben a három függőlegesen elhelyezett kis vánkossal. A hiteles rekonstrukcióhoz azonban nincs elég adatunk. Sajnos ebből a szempontból a még oly gondos följegyzések is, mint a szentesi KISS Bálint lelkészé, pontatlanok. Az általa 1801 és 1825 között vezetett református egyházi krónikában úgy állítja elénk az akkor már hagyományos ágyat, hogy: „alul szalma, e bé volt takarva vastag lepedővel, szalmatakaróval, ezen fellyül volt egy két derékally, tollal megtöltve, s bé takarva lepedővel, főtől volt 2-3 vánkos kartonból vagy szőrrel tzifrán kivárt fejér gyoltsból, takaródzó volt Dunna, paplan, pokrótz"?

1 A bemutatás a második lepedőig valósághűnek tetszik, a takarókról azonban már csak általánosságban beszél, a hímes vánkosoknak a fejnél való elhelyezése pedig a régmúltat idézi; a 17-18. századi párnák keskeny végre komponált díszítése ugyanis a sorba rendezéshez igazodik. KISS Bálint beszámolójában a háló- és a díszágy tartozékai összemosódnak. Mindebből sajnos az következik, hogy a tájanként különféleképpen fölvetett ágyak elemeinek egymáshoz való viszonyát ma még csak a 19. század végétől ismerjük, amikortól már egzakt fényképes dokumentációval is rendelkezünk. A magyar népi otthonokban oly jelentős fölvetett ágy előzményeit a 17. század közepétől ismerjük.

28 A téma azonban még további kutatást