Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

VOIGT VILMOS: Hagyomány és modernizáció az első modern magyar néprajzi atlaszban

JEGYZETEK 1. Lásd a beszámolót a végleges közlésben: ROHE1M Géza 1920. 29. 2. BARABÁS Jenő 1963. 3. Atlas Linguarum Eurpae (ALE) sous la rédaction de Mario ALINE1... Assen, 1983-tól. Külön feladat lenne ennek részletes bemutatása. (A vállalkozás elején a magyar résztvevő DEME László volt.) 4. D1VICANOVÁ, Anna (GYIVICSÁN Anna) 1996. 5. PAPP Árpád kéziratos doktori értekezése (2002) különböző változataiban mindig rendelkezésemre állt és a VMNA munkálatait gyakorlatilag a kezdetekről végig figyelemmel kísérhettem. A négynyelvü címmel (A Vajdasági Magyarok Néprajzi Atlasza-Ethnographical Atlas of the Hungarians in Voivodina-Etnoloski atlas vojvodanskih Madara-Volkskundeatlas der Ungarn as Vojvodina) ellátott atlasz, CD-ROM formában való bemutatására Szabadkán, 2002. március 8-án került sor. Az itt elmondottakat azonban dolgozatomban már nem vehettem figyelembe. Ezek viszont általában tájékoztatást adnak, amit tehát itt szintén nem kellett megismételnem. 6. Legfeljebb azt hiányolhatjuk itt, hogy ha kérdezték a mikrorégió lokális központjából falura való (centrifugális) migrációt, miért nem kérdezték ennek ellenkezőjét, a mikrorégió lokális központjából való (centripetális) népmozgást? Az nem ellenérv, hogy a gyűjtés nem városokban, hanem falvakban történt, hiszen a falvakban is meg lehet kérdezni, hogy kik költöztek be a lokális központokba? 7. Noha mégsem mindig sikerült megtalálni az ilyen térképeket, a legtöbb kutatóponthoz ott van az 1787es, az 1818-as és az 1883-as térkép megfelelő része. Igazán tanulságosak. Magam azonban közölnék (ha lehet) még egy-egy térképet mondjuk 1918-ból vagy éppen 2000-ből is. 8. Persze, ilyen adatok vannak az atlaszban, azonban az egyes témakörökhöz csatolva és ezért nem mindig, minden térképhez visszakereshető módon. Azt a tényt viszont külön is megemlítem, hogy az egyes jelenségcsoportok térképre vitele igazán korszerű módon van megoldva. Ha egy kérdésre mondjuk ötféle választ kaptunk, külön vihetjük térképre az a., b., c, d., vagy e. válaszok helyszínét. Ezeket tetszés szerint kombinálhatjuk is, azaz egyetlen térképen láthatjuk az a.,+b., vagy b.,+c, + e. adatokat. Es persze, az összes válasz is megjelentethető egyetlen térképen. Ahol azt is látni lehet, melyik kutatópontról érkezett be egyféle, kétféle vagy éppen semmiféle válasz. 9. FILOVÁ, Bozena-KMET'KO, Pavol 1990. 10. Talán érdemes megemlítenem, hogy ez az átfedés mégsem teljes. Olyskor csupán a települések megnevezései változtak (a régi magyar falunevek módosulása miatt), máskor egy ma egyetlen községnek tekinthető településnek annak idején csak egyik (hagyományos) részén kérdezték végig a kérdőíveket. Ürményháza viszont nem szerepel a VMNA kutatópontjai között. IRODALOM BARABÁS Jenő 1963 Kartográfiai módszer a néprajzban. Budapest DIVICANOVÁ, Anna CGYIVICSÁN Anna) 1996 Atlas l'udovej kultúry slovákov Madarsku A magyarországi szlovákok népi kultúrájának atlasza. Békésska Caba Békéscsaba FILOVÁN, Bozena-KMET'KO, Pavol 1990 Etnograficky atlas Slovenská. Bratislava PAPP Árpád 2002 A Vajdasági Magyarok Néprajzi Atlasza áttekintés. Kézirat. Budapest RÓHEIM Géza 1920 Adalékok a magyar néphithez 11. VMNA A Vajdasági magyarok Néprajzi atlasza 2002