Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

BÍRÓ FRIDERIKA: Iskola és mesterház Kondorfán a 19. században. Fejezetek Vas megye falusi iskoláinak történetéből II.

3. kép. Kondorfa kataszteri térképe az 1850-es években. Részlet nosok kérésére, részben az épület rossz állaga miatt kellett sürgősen döntenünk -, lebontottuk, s elszállítottuk Szentendrére. Valójában múzeumunk egyik legkorábbi datálású és páratlan díszítésű lakóháza került megmentésre, egy olyan lakóház, amelynek építéskori emlékei is szinte egyedülállóak a múzeumi épületek sorában. Ma, harminc évvel a vásárlás és a bontás után tudjuk, sőt biztosan állíthatjuk, hogy az 1858-ban felvett kataszteri térképen jelzett 52-es házban, a későbbi Pleier-féle házban iskola nem működött, s feltehetően - hacsak nem ideiglenesen, esetleg bérlőként, rövid ideig - tanító sem lakott. Ezek után joggal kérdezhetné az olvasó, sőt a múzeumlátogató is, hogyan volt bátorságunk egy paraszti lakóházban tantermet kialakítani, konyháját, kamráját tanítólakásnak berendezni? A választ az írásos emlékek, levéltári és egyéb adatok, Vas megye egész területéről ismert, analóg példák adják meg. Mindenekelőtt a plébániákon talált és a levéltárakban felkutatott írásos forrásokat kell megemlítenünk, amelyek egyértelműen azt tanúsítják, hogy Kondorfán 1808-tól egy boronafalú, zsúpfedelű, füstöskonyhás házban működött 1854-ig az iskola, az első mesterház.

4 A kondorfai „Mesteri Hivataí'-ra vonatkozó legelső adatainkat az őri szentpéteri katolikus plébánián őrzött iratok között találtuk. A 19. század második felében Koncz György őriszentpéteri helyettes plébános így eleveníti fel - korabeli írások alapján - a század eleji kondorfai iskolai állapotokat: „Kondorfán ez időkben Mester nem volt, de mi több, még mesteri fundus sem, hanem a gyerekeknek Gyarmatra kellett járniuk, vagy maguk fogadtak valami exlex tanítóféle embert.