Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

SABJÁN TIBOR: Mászókémény, vindófli, kamin

nyilvánvalóan az, hogy mikor és hogyan alakultak ki ezek a nagytáji vonások? A kérdés nehezen válaszolható meg, de megközelíthető és valószínűsíthető. A már hivatkozott Wathner-katalógusban, 1885-ben már a nyugat-dunántúli kombinátok jellemző részletei megmutatkoznak (a mászókémény ajtaján kis ajtó van, a keret szára aszimmetrikus, a tüzelőajtó ferdén süllyesztett stb.). Hasonló a helyzet a keszthelyi Festetics uradalom 19. századi épületleírásaival is. Ezekben részletcsen leírják a konyhai együtteseket, amelyekből nem nehéz felismerni a Balaton-felvidéki kombinátok néhány jellegzetes vonását (például: a kemence ajtaja a takaréktűzhely alatt van stb.). Ezeknek az adatoknak az alapján joggal gondoljuk, hogy a táji különbségek már a polgári előképeknél is megvoltak, és a parasztság így vette át őket. Pontosabban kifejtve ezek a kombinátok olyan bonyolult szerkezetek voltak, melyeket csak a városi, mezővárosi iparosok (lakatosok, kőművesek, kályhások) tudtak együttes munkával előállítani, így tehát a parasztság nem „átvette" azokat, hanem megrendelte és elfogadta őket. Természetesen voltak egyszerűbb változatok is, melyeket kőművesmunkával bolti vasalatokból is elő lehetett állítani, de ezeket sem a parasztság maga alakította, formálta. Szerencsénkre nem csak a paraszti, hanem a polgári konyhákról is rendelkezünk ismeretekkel. Az ideális konyhai tűzhelyeket vagy együtteseket, sőt teljes konyhai felszereléseket a 19. századi katalógusok már megvételre kínálják, rajzokon népszerűsítik (17. kép). Ezek közül kiemelkednek a két magyarországi telephellyel is rendelkező Hardtmuth kályhagyár katalógusai és konyhai együttesei. Nem nehéz közöttük felismerni az általunk is tárgyalt konyhai kombinátok előképeit. Nem említettük még a konyhák átépítése után kialakult új használati rendet, amely a lakáskultúra lényeges változásait eredményezte. Szinte azonnal ahogy a mászókéményes konyhák paraszti használata elkezdődött, felismerték, hogy a fűthető konyhák már lakás céljára is alkalmasak, és a család egy-két tagja (rendszerint az idősebbek közül) ide helyezte alvóhelyét. Különös paradoxonja a 19. századi lakáskultúrának, hogy nagy újításai a paraszti lakáskultúrában a kedvező hatások mellett egészségtelen folyamatokat indítottak meg. A szobába épített takaréktűzhely a tiszta levegőjű szobát rossz irányba változtatta meg összemosva a szoba funkcióját a konyháéval, hasonló történt a meleg konyha esetében is, csak itt a szoba rendeltetése olvadt bele a konyhába. Az eredmény mindkét esetben ugyanaz lett, a lakótérbe a konyha gőzei és bűzei keveredtek. JEGYZETEK 19 20 Lásd: SABJÁN Tibor 1995. 137. KÜCSÁN József 1998. 175-184. KÜCSÁN József 1998. 181-182. 2-4. kép. KÜCSÁN József 1998. 183. 5-6. kép. KÜCSÁN József 1998. 178. KÜCSÁN József 1998. 179. SABJÁN Tibor 1995. 116. S. LACZKOVITS Emőke 1975. 194-227. S. LACZKOVITS Emőke 1975. 218. SABJÁN Tibor 1995. 116. KÜCSÁN József 1998. 179. Saját gyűjtés. SABJÁN Tibor 1995. 116.; BOTÍK, Ján 1998. 63., 68.; Mojmír BEN A néprajzi gyűjtése, Barkany RA. inv. é. 3037-3121. SABJÁN Tibor 1995. 116. GUDMONNÉ Fülöp Ilona 1993. 243. BALASSA M. Iván 1990. 25. HOLBOVÁ, Katarina 1986. 5. kép. I. SÁNDOR Ildikó 1977. 378 381.; HALÁSZ Péter-SUDA Vilmos 1977. 332. I. SÁNDOR Ildikó 1977. 379. Például: H.CSUKÁS Györgyi 1988. 76-77. 21. BALASSA M. Iván 1990. 30.; BALASSA M. Iván 1994. 203., 205., 225. 22. BALASSA M. Iván 1994. 203., 205. 23 CSISZÁR Attila 2001. 37. kép.; 42. 32. kép. 24. Például: Nyalka, Tanai Péter szíves közlése.; Pannonhalma, Csajbók Csaba felmérése. 25. NÉMETH Béla 1989.; KÜCSÁN József 1979. 313-314., 332. X. t. 1.; LUKÁCS László 1989. 227.; SABJÁN Tibor 1996. 233. 26. Nagyon ritka az, mikor a kémény a konyha közepén van. BOTÍK, Ján 1998. 63. 27. Például: I. SÁNDOR Ildikó 1977. 380-381. vámosmikolai példa. 28 I. SÁNDOR Ildikó 1977. 380. 29. GUDMONNÉ Fülöp Ilona 1993. 243. 30. KÜCSÁN József 1998. 176. 31. BALASSA M. Iván 1990. 25. 32. BALASSA M. Iván 1990. 25.; GUDMONNÉ Fülöp Ilona 1993. 243. 33. ZENTAI Tünde 1991. 141-142. 34. BALASSA M. Iván 1990. 30. 35. BÍRÓ Friderika 1970. 113-114. 36. BÍRÓ Friderika 1975. 120.