Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

SABJÁN TIBOR: Mászókémény, vindófli, kamin

o 1<m 13. kép. Kamin (vindófli) köré épített tüzelőberendezések (Perkáta, SABJÁN Tibor rajza) át lehetett leereszteni. A kemence fölött egy ajtóval záródó fülke, az un. sóslik volt, melyben a sót szárították és tartották. A vasalatokat Sidollal és homokos ruhával súrolták fényesre, a lemezeket fekete festékkel festették le. A tűzhelyet havonta kellett körmölni. Ilyenkor a kéményseprők által is használt drótos kefével és tollseprővel tisztították meg a járatait. A fűtött, meleg konyhában nem aludtak.

52 Mászókéményes (kaminos) konyhák az Alföldön Az alföldi házakba épített mászókéményeket egységesen kamirmak (ritkán a kamil vagy kabin változat is előfordul) nevezték. A kamin a korábban használt szabadkéményeket váltotta föl, lehetővé téve a füstmentes meleg konyha kialakítását. Az alföldi házban azonban más szituáció volt, mint a Kisalföldön és a Dunántúlon, hiszen a szobai kemence nemcsak fűtő-, hanem sütőberendezés is volt egy személyben, így nem lehetett megszüntetni, más eszközzel lecserélni. A megoldást egy tágabb belsővel épített zárt kémény jelentette, amely magába gyűjtötte illetve megtartotta a konyha összes tüzelőberendezését és biztosította a szobai kívülfűtős kemence füstmentes használatát. A kamin elvét alkalmazták akkor is, mikor a szabadkéményt alulról lezárták, lepadlásolták, a kemence füstjét pedig a kemenceszáj elé falazott kürtővel vezették alá. Ilyenkor a kamin csak a lepadlásolásig ért. A kamin megjelenésére az alföldi mezővárosokból a 19. század közepéről vannak az első adataink. Kiskunhalason a Zöld koszorú kocsmát az 1840-es években építették, a benne lévő szoba-konyhás kocsmáros lakásnak szabadkéménye sohasem volt, hanem konyhájába zárt kürtőt építettek.

53 A 19. század közepi elterjedést említi FILEP Antal is, aki a Néprajzi Lexikonban rövid összefoglalást írt ezekről a kéményekről.

54 A kaminkémények szélesebb körű elterjedése azonban nagyobbrészt az 1880-as évekre tehető.

55 Az ekkor kezdődő folyamat a századfordulón és a 20. század elején is tart, de a kamin az alföldi házban sohasem vált egyeduralkodóvá, a szabadkéményes házak túlsúlyban maradtak.

56 A kaminkémények elterjedése értelemszerűen az alföldi házterülettel egyezik meg. A Dunántúl keleti részén és a Mezőfóldön is előfordul ez a kéményféle, csak itt neve már vindófli vagy vindofniP Ezen a vidéken a keveredést jól mutatja a terminus is, amely a Kisalföld keleti részein egyértelműen olyan kéményt jelöl, amelynek aljában kemence van. Az elnevezés tehát északi, északkeleti irányból jön, de a szerkezeti megoldás (mármint a kemence nélküli zárt kémény) alföldi hatásokat mutat.

58 A kétféle szerkezetű, de azonos névvel ellátott vindófli, a kemencével kombinált, és a kemence nélküli tehát ezen a területen keveredik össze. A kamin és a kelet-dunántúli vindófli tehát az alföldi ház konyhájának egyik sarkába épített zárt kémény, amelynek szélessége 80-100 cm, hossza elérheti a 2 métert is (13. kép). A kamint tehát a kívülfűtős kemence szája előtti helyre építik, falai a födém magasságáig szabályos hasábot alkotnak. Rendszerint fából (bolti lemezajtó is előfordul) készült egy- vagy kétszárnyú ajtaja van, amely néha csak a padka magasságáig ér, tehát félméretű, máskor viszont egészen a padlóig tart (14. kép). Az ajtó a kémény szélesebb oldalán van a szobai kemence szájával szemben. A kémény tágas terében egy tüzelőpadka és oldalt elhelyezve rendszerint egy kisebb katlan van. A tüzelőpadkába sokszor hamuzó nyílást készítenek, amely a kaminajtó alatt egy nyíláson át üríthető. A kemence a kaminon át kezelhető, száját kivehető tévővel zárják el (15. kép). Fűtéskor a tévőt kiveszik, hogy a láng és a füst a kemence száján át tódulhasson ki, de a kaminajtót bezárják, hogy a konyha levegője tiszta maradjon. Sütéskor a tévőt a helyére teszik, hogy a kémény a meleget ne húzza ki. A főzés a kemence szája előtt, vagy oldalt a katlanon történik. A füst természe-