Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

SABJÁN TIBOR: Mászókémény, vindófli, kamin

9. kép. Balaton-felvidéki konyhai együttes alaprajza (Szentgál) menyeket, húst sütöttek, a parázs leégése után első nyílását elzárták, a hátsóval a sütést szabályozták. A kemence acélból készült vasalatait csiszolópapírral fényesítették, rézből gyártott elemeit Sidollal tisztították, lemezfelületeit grafitos vasporral feketére kenték. A 20. század második felében egyesek - hogy ne kelljen a fényesítéssel bajlódni - hőálló ezüsttel festették le a vasalatokat. A nyugat dunántúli konyhai együttesek művészi remekbe szabott vasalatait városi lakatosmesterek készítették, a csempéket kályhások égették, míg a tűzhelyet kőműves, esetleg kályhás építette fel. Egy ilyen konyha kiépítése komoly anyagi áldozatokba került. Cseke Zsigmond és felesége Háry Szidónia szentgyörgyvölgyi módos házaspár például 1902-ben egy tehénnek és a borjának az árát fizette a csempével kirakott új konyhai tüzelőért. Az együttest egy kályhás rakta fel, a vasalatokat is ő hozta magával. A tűzhely részeire a következő kifejezéseket használták: kemence, sporhelt, kémény, kéménypucoló, sütő, melegítő (edénytartó rács), platni, karikák, szemek (kályhacsempék). A kemence belsejébe sorba rakott hasábfákat fektettek, majd alágyújtva eltüzelték. A felfűtéshez két öl fa kellett. Mikor a kemence már pirosas színű volt, szanaluwal (szénvonóval) kihúzták a parazsat és kipemetelték. A kemencébe egyszerre 7 db tepsi fért.Belsejében kenyeret, perecet, kalácsot és kuglófot sütöttek, míg a kisebb kalácsféléket, a málét és a süteményt a takaréktűzhely sütőjében készítették el. A tűzhelyt is fával fűtötték, a fenyő gyorsabban leégett, a keményfának erősebb parazsa volt. Az elzárt takaréktűzhely még másnap is tartotta a meleget. 10. kép. Balaton-felvidéki konyhai együttes alaprajza (Óbudavár) A nyugat-dunántúli konyhák kombinált tüzelőberendezéseiben lényeges táji különbségek nincsenek, szegényesebb és gazdagabb változatok vannak.

43 Csak néhány olyan együttest ismerünk, melynek összeállítása eltér a fentebb bemutatott általános típustól. Zárt konyhai tüzelőberendezések a Balaton-felvidéken és a Bakony térségében A Balaton-felvidéken és a Bakony térségében a kombinált konyhai tüzelőberendezéseknek a harmadik nagyobb táji változata különíthető el. Ezeknek a története levéltári adatok alapján viszonylag pontosan felvázolható. Keszthelyen az első ilyen konyhát 1853-ban írják le az Amazon vendéglő bérbeadásakor.

44 Érdemes idéznünk egy 1868-ban papírra vetett épületleírást, melyet egy keszthelyi uradalmi ház konyhájáról vettek fel: „Befalazott takarék tűzhely, egy réz vízmelegítő hozzá tartozó rézfödővel - a takarék tűzhely alatt egy sütő kemencze vas pléh ajtóval egy katlan hely vas pléh ajtóval. "

45 Ebből a szövegből egyértelműen felismerhető a későbbi Balaton-felvidéki konyhák egyik jellegzetessége, mégpedig az, hogy a sütőkemence rendesen a takaréktűzhely alól nyílik. Falusi épületekben, az 1870-es években már ilyen konyhákat is találhatunk, ha rögtön nem is a parasztházakban, csak a malmok, uradalmi házak vagy kocsmák konyháiban.

46 A néprajzi kutatás is hasonló eredményeket mutatott, a Káli-medencében a legkorábbi mászókéményes vasalat, melyet LUKÁCS László talált 1887-ben készült.

47 A 19. századi kezdetek mellett a mászókéményes kony-