Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

SABJÁN TIBOR: Mászókémény, vindófli, kamin

Sabján Tibor MÁSZÓKÉMÉNY, VINDÓFLI, KAMIN A füstös paraszti lakószoba átalakítása a késő középkori lakáskultúra ugrásszerű fejlődésével, a kívülfűtős tüzelőberendezések meghonosodásával, az ország központi részein kezdődött el, majd egy-két évszázados késéssel a Dunántúlon és a Kisalföldön is végbement. Az új minőséget képviselő füstmentes lakószoba olyan tartós és modern eleme lett ezeken a vidékeken a parasztháznak, amely egészen a 20. századig nem szorult korszerűsítésre. Nem mondható el ugyanez a paraszti konyhákról, amelyek szabad kéményesek vagy kémény nélküliek, füstösek voltak, télen nyitottságuk miatt fűthetetlennek bizonyultak. Korszerűsítésük a szobáknál jóval korábban, már a 19. század közepe táján megkezdődhetett, a polgári fejlődés által kínált új lehetőségek hatására. Ez az új polgári modell több lényeges változást, ha úgy tetszik, újdonságot mutatott a korábbi paraszti konyhákkal szemben. Ezek közül a legfontosabb elem az volt, hogy a konyha füstelvezetését egy zárt rendszerű kémény oldotta meg, amellyel a konyha tere tisztává és fűthetővé vált. Természetesen a zárt kéményhez nem lehetett változatlanul ugyanazokat a tüzelőberendezéseket csatlakoztatni, mint a korábbi nyitott kéményes vagy kémény nélküli konyhákhoz. A kemencét, a katlant viszonylag egyszerűen lehetett zárttá tenni, és kéménybe kötni, de a nyílttüzű főzés sokáig a változások kerékkötője volt. Végül a takaréktűzhely feltalálása és elterjedése adta meg a lökést és a lehetőséget a konyha modernizálására.

1 A hatások először a módosabb parasztságot, valamint a polgárosult vidékek és falvak lakóit érintették meg. Ok jelentős anyagi áldozatok árán korszerűsítették lakóházaikat, átépítették konyháikat, létrehozva egy olyan új állapotot, amely kihatott a hagyományos parasztház használati rendjére is és a lakáskultúrában is új fejezetet nyitott. Az előképeket falusi nemesi házak, malmok vagy fogadók konyháiban figyelhették meg. Természetesen a füsttelenítésnek voltak egyszerűbb módozatai is, például a szabadkémény alulról történő lezárása vagy lepadlásolása, melyet boltozattal vagy csak egy fafödémmel oldottak meg, így alakítva ki egy zárt, fűthető konyhát. Tanulmányunkban most elsősorban a kéménnyel újraépített konyhák változatait vesszük számba, ennek a füstmentes paraszti konyhának típusait és alkotóelemeinek néprajzi vázlatát próbáljuk megragadni. Abból a felismerésből indulunk ki, hogy ezekben a konyhákban tájanként más-más megoldások szerint kombinálták az egyes tüzelőberendezések és a kémény kapcsolatát, a konyha elrendezését. Sajnos a témának meglepően kevés és vázlatos irodalma van. Bizonyos típusokról alig írtak néprajzkutatóink, leginkább csak a változások lépéseinél említették a fűthető meleg konyhákat, mint a hagyományok változásának egyik állomását. Sajnos a konyhák használatát, a kombinátok belső szerkezetét, építésmódbeli megoldásait egyáltalán nem vizsgálták, így ezek bemutatásánál csak saját vizsgálatainkra és felméréseinkre hagyatkozhatunk. Mászókéményes konyhák a Kisalföldön és Északnyugat-Magyarországon A Kisalföld korán polgárosult paraszti lakossága élenjárt a konyhák modernizálásában, új elvek szerinti átépítésében. Az itt kialakított mászókéményes konyhák jellegzetes elrendezése, szerkezetük visszatérő típusmegoldásai jól elkülöníthetők a magyarországi emlékanyagban. Építésükhöz a környező városok szolgáltattak előképeket, ahogy ez KÜCSÁN József által feltárt és bemutatott kópházai példából is szépen kiderül.

2 A soproni szabad királyi város, mint földesúr, 1846-ban elhatározza a tulajdonában lévő kópházai vendégfogadó konyhájának átalakítását, zárt kéménnyel történő átépítését. A munka elvégzésére a városból Hild Ferdinánd kőműves mestert és Tschürtz Gáspár lakatost kérték fel. A munka elkészültével az építőmester benyújtotta számláját, csatolva hozzá egy vázlatrajzot is. A terv ábrázolja az átépítés előtti szabadkéményes és a megvalósított mászókéményes állapotot is.

3