Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

ZENTAI TÜNDE: Az ágy és a népi alváskultúra a 14-16. században

24. kép. Ferde támlájú egyszerű ágy az ispotályban és mennyezetes ágy a Mária halála jeleneten. 1510. Szmrecsán, Liptó m. Szlovákia. KOVACEVICOVÁ, Sona 1987. 89. után. tosabb ágyi ruhákat megtalálta, ha nem is „fényűző" mértékben. Az újvárosi polgárok 1470-ben 25 jobbágytól 24 lepedőt, 26 'pulvinarium'-ot (tollas párnát), 5 párnatokot, 2 kispárnatokot raboltak el egyéb fehérneművel együtt. Somogy megyében egy 1513-ban történt hatalmaskodás idején volt olyan jobbágy ház, ahonnan 4 lepedőt, máshonnan szám nélküli párnákat és párnahuzatokat zsákmányoltak.

268 - Figyelmen kívül hagyjuk itt azokat a SZABÓ István által idézett összeírásokat, amelyekben a nagyobb mennyiségű ágyi ruha aranyhímü palástokkal és ezüst edényekkel együtt szerepel, mert ezek közjobbágyi volta kétséges. A tőlünk nyugatra eső országok korabeli inventáriumaiban számos tollal töltött párna, vánkos, dunna, lepedő, ágytakaró és szalmazsák szerepel.

269 Mindezek az ágyneműféleségek - talán a dunna kivételével - a 16. században a magyar paraszti alváskultúrát is jellemzik, mégpedig valószínűleg nagyobb mértékben, mint amennyire dokumentált. Az írott források értékelésekor azzal is számolunk, hogy általában nem a teljes vagyont tartalmazzák, az ágynemű fajtáiról azonban megbízhatóan tájékoztatnak. Az ágynemű részei SZIKSZAI Fabricius Balázs a 16. század derekától az ágy tartozékaként az alábbi ágyneműdarabok nevét tanítja: „Paplan, Laagy duhna, Vankos-feualy, Párna, Kis parnaczka, Pokrocz, Gyolcz lepedő, Köz lepedő, Lasnak, Agy lepel, Szőnyeg, Suporlat, Föl vont kárpitok, Szúnyog halo".

270 A matrac kivételével az általános ismeret szintjén jelen van már minden ágyneműfajta, aminek a száma tovább már nem gyarapszik, sőt a modern korban csökken. Az ágynemű alkotóelemei között nehéz fontossági és időrendi sorrendet fölállítani. A takaró és a derékalj azonban minden bizonnyal a legrégibb darabok közé tartozik. Derékaljak A derékalj egyszerű körülmények között maga a szerkezet nélküli ágy. Gyűjtőfogalom, amely az ókori civilizációk óta jelenti a kitömött bőr és textil fekvőpárnát, a szalmazsákot, majd a rómaiak újítását, a pehellyel töltött derékaljat, s annak all. századtól az arabok által tökéletesített változatát, a letőzött matracot.

271 A magyar nép körében a 16. században a matrac kivételével a fölsorolt derékaljak mindegyike föllelhető, de már különböző néven. Az újkori ágynemű legfontosabb eleme a tollas párna. A fej alá való és a hosszú párna. Az utóbbi, teljes fekvőhely nagyságú párna a derékalj. Azonban valószínűleg csak a 14. századtól jelölik ezzel a névvel. A 13. századi eredetű Besztercei és Schlägli szójegyzékben hiába keressük. Mai tudásunk szerint a legkorábbi írott emléke és tárgymagyarázata egy tótkállói presbiter 1400-ban készült testamentumában maradt fenn a következőképpen: „vnum puluinar magnum vlgariter derekai dictum", azaz egy nagy párna, amit közönségesen derekainak mondanak.

272 A szövegből kitetszik, hogy a derékalj szó 1400-ban már közismert. Lényegében ugyanígy definiálják egy 15. század végi hatalmaskodási kárjegyzékekben is: „pulvinarium magnum vulgariter derekai dictum".

273