Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

ZENTAI TÜNDE: Az ágy és a népi alváskultúra a 14-16. században

sátorral, két nagyobb párnával, egy matraccal és ugyancsak egy fejpárnával. RADVÁNSZKY mélyreható kutatásai egyértelműen bizonyítják, hogy a 16. században és azt követően sűrűn előforduló 'superlat', 'szuperlát', 'szuperlátos' megjelölések függönyre és kárpitra - köztük ágyhoz valóra - vonatkoznak.

117 A szuperlátos nyoszolya számos írott emlékét idézve elemzi a menynyezetes ágy főúri használatát a 16. században. A szuperlát ágyfedél voltáról és milyenségéről vallanak Báró PETHŐ Sándor 1562-ben kelt végrendeletének szavai. Öt „sattoros agyra wallo suporlatt"-ról emlékezik meg, közülük három selyem, egy „barsson, wont aranial", egy pedig, amiről az alábbiak szerint rendelkezik, szinte láthatóan jelenik meg szemünk előtt: „ Item ez felett hagiom ew kegyelmének Banffi uramnak azen zold sátoros agiamatt, kinek az feli es körnieke zold barsson, es wont aranial igen bewen es gazdagon meg peremzettek es az korniol walo superlattia zold kamwka, ke énekem bizon mynden zerzamawal toben áll a neig zaz forintnál, ..."

118 A sátoros ágy széleskörű elterjedésére mindazonáltal a 17. században kerül sor.

119 Fedél nélküli ágyak A Radvánszky báró által említett „közönséges nyoszolyá"-val a 16. századi magyar előkelő háztartások leltáraiban is találkozunk. E szerényebb fekvőbútor megismerésében kezünkre játszik az tény, hogy egy ilyen ágyat a Bethlen-család megőrzött Keresden.

120 Az alacsony ágy (14. kép) mindkét végét felirattal látták el. Az egyikből megtudjuk, hogy a bútordarab Károlyi Klárának készült 1578-ban, a másik arról tájékoztat, hogy pontosan 100 év múltán az ágyat fölújították - jelezvén, hogy a „közönséges ágy" ekkortájt még előkelő háznál is értékes. A szerény megjelenésű, alacsony, egyenes szélű támlákkal szerkesztett 14. kép. Támlás ágy oldható kötéssel, végein a készítés (1578) és a felújítás (1678) évszámával. VOIT Pál 1993. 166. k. után. bútordarab asztalosmunkának látszik, azonban az egybeépítés még középkori módon készült; az oldaldeszkák végeit az ágyvégeken túlnyúló oldható kötésekkel rögzítették.

121 Valószínűleg az egyszerű felépítményű ágyak közé tartozhatott az a fekvőhely is, amelyet 1553-ban 'iratos agy'-ként vettek számba,

122 felületét azonban a megfogalmazás korabeli jelentése szerint festéssel díszíthették. A pompás ágyak mellett a dísztelen „hétköznapi" ágyak az újkori Európában is tovább élnek. Általában alacsony támlájú, gombos végű, deszkaoldalú, sokszor még ácsolt bútorbarabok. Tipikus német példányait figyelhetjük meg egy 1510ben készült bambergi fametszeten,

123 egy nürnbergi, 1511-ből származó votiv képen

124 vagy az osztrák Grossgmain-i plébániatemplom 1513ban festett mirákulum táblaképsorának egyikén. Az utóbbi, 1595-ben restaurált festményen a beteg gyermek ápolása népi lakásban látható; az alacsony, gombos pillérű ágy egyenes fejtámlájának sarkait a Közép-Európában szokásos - hazánkban a 18. századi tárgyi emlékeken is megfigyelhető - módon karéjosan lemetszették. Az ágy oldalát hosszú láda határolja. A példaként idézett ágyak típusa, szerkezeti kialakítása lényegében megegyezik a korábban említett, 1513-ban megfestett svájci 'Spannbett'-ével. A középkortól jól dokumentált az a gyakorlat, hogy az előkelők a reprezentatív ágyon kívül általában egyszerűbb fekvőhellyel is rendelkeztek, különösen az oltárként tisztelt uralkodói ágy 'state bed', 'lit de parade', 'lit de justice' - mellett.

125 A szokás emlékét őrzi többek között a francia nyelv a 'lit' és 'couche' megkülönböztetett ágy jelentésű szavaiban.

126 Alvóhelyül az utóbbi szolgált a trónus rangú, grandiózus 'lit' ágyak szomszédságában lévő kamrában.

127 A 14. században például a francia V. Károlyról jegyezték föl, hogy miután meghalt a 'couche'-ról áthelyezték a királyi ágyra, a 'lit'-re.

128 A kerekes ágy A középkor végén a királyi udvarokban elterjedt egy pótágy is. A régi francia följegyzésekben őrágynak nevezett alacsony bútordarabon az úr álmát vigyázó szolga aludt,

129 nappalra pedig betolták a nagyágy alá. Aljára a könnyebb mozgathatóság érdekében kerekeket szereltek. Az ágytípus valószínűleg antik eredetű; a kerekes gyermekágy első ábrázolását egy itáliai görög vázakép őrzi az i.e. 6. századból.

130 A magyar népraj-