Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

SZENTI TIBOR: A hódmezővásárhelyi tanyatelek beépítettsége

kai közlekedtek. Ezt követően a régi erek széles medrének közepén, a legmélyebb részen vízelvezető csatornákat ástak. (Lásd: a 28. sz. ábrát.) Hóolvadáskor az Erdély felől hozzánk leözönlő belvíz elsősorban a Pusztát érte, és a lakosság kis gátak építésével, ún. rekesztessél próbált védekezni. Ezt a módszert még a 20. század első felében is alkalmazták. Mindenkinek kötelessége volt a tavak, erek csatornák partjait jó karban tartani, a védtöltéseket gondozni, szükség esetén új gátakat építeni. A Tisza esetében is folyt a védelmi munka, mielőtt annak átfogó szabályozására sor került volna. A töltések, gátak magasságára és szélességére vonatkozó pontos adatunk nincs, hiszen ezt a helyi körülmények alakították. Amikor látni lehetett, hogy a víz szintje emelkedik, a töltések koronáját növelték, lábazatát szélesítették. Ami viszont építészeti szempontból fontos volt, hogy akár az árkok esetében, a vízpartokat is kosárral védték. Ez máig bevált módszer. A part oldalában függőleges karókat vertek le, és füzvesszőkből ezeket kerülgetve, a kosárfonás technikájával vesszővédfalat építettek ki, amely a hullámverést fékezte, és a víz nem mosta a földből mögöttük emelt töltés oldalfalát. A Hód-tó partján így alakult ki az Oldalkosár nevű városrész (ezt itt ma is utcanév őrzi), amely a töltésoldal kosárfonatát jelölte. Ugyancsak oldalkosárnak nevezték azt a fülüknél fogva hosszabb kötéllel összekötött két jókora kosarat, amelyet jobbról balról átvetettek, ill. lelógattak a lovak hátán, majd megraktak földdel, és a gátak, töltések javítására, magasítására hordtak. Idézzünk néhány vonatkozó levéltári dokumentumot: „ 16. Júny 805. A ' Tekintetes uri Törvény Széknek rendelése szerént, mind azok a gazdák, a kiknek a ' Pusztáról a ' tanyabéli Földekre bejönni szokott víz-áradások károkat okoznak, és a ' kiknek nevei a ' Törvény Székből is ki vágynak adva, holnap reggel, úgymint Hétfőn, vagy magok személyesen, vagy a Cselédjeik által a ' Kutasi pusztára, a' Buzi András szállása mellett ásatandó Pusztai töltésnek ki mérésére, és kinek kinek számára, mennyi feltölteni való darabja esni fog ki mutatására jelennyenek meg. Különben az engedetlenek a ' mit kapnak, magoknak tulajdonítsák. " 33 „Pro I- Xbris 805. publ. A kenyerei ültetés szöllöknek gazdái, a ' régi Bánfi tanyán felyül lévő Töltésnek csinálása végett, holnap mindnyájan ki mennyének "

34 „ Pro 4- Mar. 810. publ. Minden Tó-parti gazdáknak szorossan parancsoltatik: hogy a tópartyait most jó előre meg igazi tani és azokat jó karba helyeztetni el ne mulasszák. "

35 „Pro 12

a Aug. 810. A Töltések mellett levő Karóknak tolvajul való pusztítása tapasztaltatván, közönségessé tétetik: hogy a ' kik a ' Töltések Mellett lévő Karoknak fel húzásában, 's lopásában tapasztaltatnak, azok minden karóért 3. kfrajcárojkat fizetni, és azon felyül 12. pálcza ütéseket szenvedni kéntelenittetnek. Az ilyetén kártékony-embereknek jel adása és bé jelentője pedig 4. kr [aj cár] ofkajt fog jutalomul nyerni. "

3Ő (Ezt a hirdetést a fontosságára való tekintettel, szept. 25-én megismételték.) „ 1834. nov. 2. Mindszenti Révnél az úgy nevezett Hármas Töltésnél készittendő Ország Úti Töltésből, Vásárhelyre annyi mennyiség esik, hogy minden urbarialis Sessio utánn a ' Lakosoknak átaÍjában egy Ölet kelletik tölteni. "

37 ,, 1855— évi Oktober 7— Kik a ' meghatározott időre töltésüket el nem készítették, Csfászári és] Kirfályi] Szolgabírói rendelet folytán 2-5 ffo]r[in]tig való büntetésre ítéltetnek, komolyan figyelmeztetnek tehát a ' lakosok, hogy a ' már kiosztott töltést jövő héten okvetlen elkészítsék különben a ' büntetés még sulyosbíttatni fog. "

38