Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

ZENTAI TÜNDE: Az ágy és a népi alváskultúra a 14-16. században

Angliában és Wales-ben a kötélaljú ácsolt ágy tárgyi emlékeit is megőrizték a 16. és 17. századból. Az 1573-ból származó kenti példány - melynek alapján a Weald and Downland Museum Bayleaf-i házának 'második legjobb ágyát' rekonstruálták - pillérlábú, szarufa vastagtagságú keretből és háromszög záródású fejtámlából állt. Alját a keret lyukaiba főzött kötélsodrony alkotta.

68 Sajnos a tárgyi bizonyítékok száma elenyészően csekély. A középkor végi angliai följegyzések olyan ágyról is számot adnak, amelynek a pallói az ácsolt ládáéhoz hasonlóan horonnyal és núttal csatlakoztak egymáshoz,

69 de tárgyi és képi emlék híján további részleteket nem tudhatunk meg róla. - A kötélhálós ágyalj szporadikusan a 18. században is előfordul, ekkor azonban az előkelő fekvőbútorokba már - eleinte ugyanezen az elven alapuló - a drótsodrony kerül.

70 Az ácsolt ágyak történetét legbehatóbban K. CSILLÉRY Klára tanulmányozta.

71 Kimutatta, hogy e bútortípus magyarországi ábrázolása európai összehasonlításban is bőséges. A 14-15. századi műveken kilenc ilyen ágyat fedezett föl. Származási helyük az ácsolt ágy széleskörű elterjedtségéről árulkodik. Előfordult az ország közepén (a királyi udvarban), a Dunántúlon (Mártonhelyen), a Felvidéken (Kassa, Bártfa) és Erdélyben (Oraljaboldogfán) is.

72 Megállapította, hogy ez az ágytípus a 15. század első felében még az uralkodó osztály bútora volt, az asztalosmű vű ágyak megjelenése után azonban degradálódott. Ékes bizonyíték gyanánt idézi a kassai Szent Erzsébet templom ábrázolásait: az épület 1400-as évek elején készült északi kapuján még a hercegi ágyat örökítették meg ácsolt szerkezettel, a főoltár 1474-1477 között festett képein viszont már a szegényház betegei fekszenek ilyen ágyon.

73 Ekkortájt az ácsolt ágy már valószínűleg eljut a népi lakásokba is. Európa északibb részein már a viking korból (790-1066) adatolt az ácsolt ágynak egy beépített változata, amely a skandináv, a balti, az alpi és az orosz faházakban élt legtovább, néhol a 18-19. századig.

74 Ez a fekvőhely a boronaházak falához, gyakran a sarokba épített gerenda vagy vaskos hasított palló szerkezet volt. Inkább építmény mint bútor, amely mozdíthatatlan részét képezte a háznak. Az északnyugati hűvös tájakon, beleértve Középnyugat-Európát is, terjedtek el az alkóv- és szekrény ágyak.

75 Magyarországon az ágynak ez utóbbi változatairól nincs tudomásunk, ezért részletesen nem is foglalkozunk velük. A baldachinos ágyak Az ágyfüggönyök alkalmazása feltehetően az ágyszerkezet elterjedésénél is nagyobb múltra tekint vissza. Az egyiptomi Hetepheres királynő ágyához az i.e. harmadik évezred közepén nagy textilborítású baldachin tartozott.

76 Egyszerű szúnyogháló változatát HÉRODOTOSZ (i.e. 484 k.—425) is említi.

77 Az ágyat - köztük a padágyat - határoló, a közös lakótértől elválasztó, védő függönyöket a bizánci és román kori kódexek is megörökítették, például a Wiener- és az Alfric-Genesis illusztrációi a 6., illetve a 10. századból.

78 A különböző lepleket rúdra vagy kampókra erősítették, ahogy a német Herrad von LANDSPERG 1165ben minimált kéziratában is látható.

79 A kárpitok és általában a lakástextília minősége a 12-13. században válik igényesebbé, amikor a keresztes hadjáratok során a közép- és nyugat-európaiak megismerkednek a „(közel) keleti kényelem"-mel és luxussal.

80 A drága keleti selyemfúggönyök a 13-14. századi ábrázolásokon az uralkodók ágyainak a környezetében mindenütt föltűnnek, így a magyar Képes Krónikában is. Sőt nemcsak az előkelők hálóhelyét jellemzik; ott látjuk Simone MARTINI-nak (127^1344) az assisi Szent Márton kápolnában lévő, Szent Ferenc ágyát szemléltető képén is.

81 A 14. században a tiszteletre méltó személyek ágyához annyira hozzátartozik a drapéria, hogy a tiroli kastély oltárfestője 1370-ben Szűz Mária istálló földjén lévő derékalját is vörös függönnyel ábrázolja,

82 aminek természetesen semmi köze a valós szituációhoz, de közvetíti az alkotó korának szemléletét. Az előkelő lakásokban egyre divatosabb az ágy köré vont és fölé boruló értékes textília. A baldachin ugyanolyan rangjelző szerepű, mint a pódium. Az élénk kék-vörös-arany nehéz selymek

83 az asztal, a trónus és az ágy fölött egyaránt a méltóságot hangsúlyozzák. A középkor utolsó századaiban a textil mennyezet mind közvetlenebb kapcsolatba kerül az ággyal. A 12-15. században rendszerint a szoba födémgerendáiról függesztik alá.

84 A 14-15. században a gótikus ágyak tekintélyes része fél-mennyezettel készült, de már nem csupán textíliából, hanem az ágy fejnél lévő magas deszkafallal egybeépített fafödéllel is.

85 Hieronymus BOSCH (1450.k. - 1516) egyik korai müvén, a Bölcsesség asztalának A Pokol című medalionján a haldoklók ágya fölé lapos fél-födelet festett,

86 Stefano di GIOVANNI Szent Ferencet ábrázolja ilyen ágyban, de megtaláljuk a 'lit demi-baldaquin'-t és 'lit á l'ange'-t a