Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)
SZENTI TIBOR: A hódmezővásárhelyi tanyatelek beépítettsége
mat rohamossá vált. Számukat Forczek Zoltán így ismertette: 1874-ben 36 1877-ben 70 1889-ben 35 1893-ban 30 1906-ban 23. 7 Az 55. számú térképrajz esetében 5 tanyai telek szerepel, rajtuk egymás mellett 3 szélvitorlás építmény is látszik. Az 1953. telken Rózsa szerint a középen elhelyezkedő, nagy F betűre emlékeztető, különös alaprajzú építmény valószínűleg lokomobil (gőzgép) befogadására épült, amely malmot vagy darálót hajtott, és a mellette lévő szélkerék szélvitorlás kutat jelölhet. Ugyancsak föltételezi, hogy a 3. sz. telek esetében, annak délkeleti sarkában lévő szélkerekes ábrázolás széldarálót vagy szélkerekes kutat is jelölhetett. A vásárhelyi tanyai paraszt szélkerékkel nem hajtott kutat, de az kétségtelen, hogy a két világháború között elvétve nálunk is megtelepülő bulgár kertészek, akik elsősorban bérelt földön gazdálkodtak, valóban alkalmaztak szélkereket víznyerés céljából. Azt viszont dokumentáltan nem tudtuk kideríteni, hogy bulgár kertészek az első világháború előtt, különösen a 19. század utolsó harmadában tevékenykedtek-e már a vásárhelyi határban, és alkalmaztak-e szélkerekes víznyerőt? Végül ugyancsak nem egyértelmű az 56. és 57. telken lévő, különböző méretű (súlyzósszerü alaprajzolattal, szárral összekötött) kerek alaprajzú építmények funkciója. Rózsa Gábor meghatározása szerint ezek kúp alakú hombárok voltak. (A térképen lévő 1 mm = 2,9 m-t jelent, így az általunk ismert dél-alföldi hombárépítmények alapterületének átmérőjével valóban megegyeznek.) Nem világos azonban, hogy ezeket az építményeket mivel, miért és milyen magasságban kötötték össze? Ugyanakkor tanulmányoztuk a területünkön gyakori kerekólakat 8 , amelyek mérete szinte egyezik a gabonásokéval. Köztük gyakran volt téglalap alaprajzú építmény, amelyet sertésvagy baromfi tartására használtak. Az 57. telek rajzán egyértelműen látszik, hogy a két kerek alaprajzú építményt épület kötötte össze. Nem alaptalan tehát a föltételezésünk, hogy olyan ó/sorral van dolgunk, mint amilyent pl. a Vásárhely pusztai Juhász János (Székkutas, VI. ker. 10.) tanyáján találtunk (lásd: a 22. sz. ábrát). Ugyancsak nincs szélkerék rajzolva a 36. sz. telken, a bejáró út mellett lévő kerek építményhez, de két átellenben lévő oldalán egy-egy kis épületet tüntettek föl. Föltételezzük, hogy ez is kerekól, és a hozzá csatlakozó kis ólak lehettek. Szintén a pusztai terepmunkákból ismerjük, hogy nagy méretű kerekólat használtak disznófiadztatásra. Mivel ennek az építménynek nem volt szöglete, a nagy testű koca nem tudta sarokba szorítani, ez által megfojtani malacait, így a kerekólakban nagyobb biztonsággal lehetett őket fölnevelni. Elválasztásuk után a korábbi (süldő) szaporulat a kerekól mellett az egyik, az elválasztott fiatalabbak a másik ólba kerültek. 5.2. Szabálytalan alaprajzú, sokszögű épületek (61) 250/3. p.: 57. telek, Báni] Sándor és Megyaszai Sára tanyája Kopáncson. Tanulmányunkban korábban már foglalkoztunk a 41. telekkel, az 52. (angol zászló alaprajzú) telekkel, a rajta lévő lakóházzal, és az 55. telekegyüttes 1953. telkén lévő nagy F betűhöz hasonló épülettel. A 41. telken csoportban lévő épületek között van egy különös hatszögletű alaprajzzal rendelkező épület, amelynek nyugati végéhez kis toldaléképítmény csatlakozik. Nem lehet tudni, hogy mi indokolhatta az épület hatszögletű alaprajzának kialakítását. Talán az udvar zárttá alakítása. Az itt bemutatott, 61. telken álló épület nagy L betűre emlékeztet. Amennyire a négy említett épület alaprajzát a térképről el lehet dönteni, úgy látszik, hogy egyik sem toldaléképítményekből állt össze. (Az 55. telekegyüttes 1953. telkén lévő nagy F betű felső vízszintes szára fölött van csak egy kis toldaléképület jelezve. Más kérdés, hogy a különös alaprajzolatokat nem lehet mással indokolni, mint utólagos hozzáépítéssel, bővítgetéssel. Ez látszik a 41. telek épületén is, de esetünkben csak a hatszögletű építmény a fontos, amely nem toldalékból keletkezett.) Az 52. és a 61. telek különös épülete lakóház, a másik kettő feladata vitatható.
