Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

SZENTI TIBOR: A hódmezővásárhelyi tanyatelek beépítettsége

Végül a 34. tanyatelek azt jelzi, hogy a szántóföldön az épületek által határolt belső tanyatelek és az egyébként rendre mellette lévő kertek, apró szántföldecskék igen távol estek egymástól, amelyet csak a térképészeti vonal, a valóságban valószínűleg keskeny ösvény, gyalogút kötött össze. Legvalószínűbb, hogy a talaj adottságai miatt történt ez a megosztás, de az is elképzelhető, hogy az épületek telektulajdonosa később vásárolt magának egy közeli kertes földdarabot, amelyet kezdetben árkokkal határoltak körül, tehát nem lehetett könnyen átszervezni, a tanyatelek mellett hasonlót kialakítani, mivel egy-egy részük fákkal, szőlővel volt tele ültetve. (35) 59/1. p.: 1431. telek, Gajjas Sándor tanyája Veres halmon. 4.6. Szabály talán sokszögű tanyatelkek Ennél a telektípusnál az ideális mérnöki kiosztás, a téglalap alakú telekhatár kialakítása már nem érvényesült, vagy ezt létrehozni kezdetben sem volt lehetséges. Ennek okait vizsgálva, mindenek előtt a terepviszonyokat emelhetjük ki, de a már emlegetett telekaprózódás is hozzájárulhatott. Végül a telekhatárokat maga a gazda is alakíthatta a neki legmegfelelőbb módon, hogy minél kisebb kerülőkkel, vagy bizonyos földrészeknek éppen a ki- és megkerülésével jusson el birtoka egyes részeihez. A bemutatott nagy számú rajz is jelzi, hogy a vásárhelyi tanyatelek-típushoz a sokszögietűek is hozzá tartoztak. (36) 67. p.: 451. telek, Szőke Rozália tanyája a pusztai Kis Bogárzón. v V V V t/ Ví V V/ (37) 99. p.: 1892. telek, (a név hiányzik), a Téglás, Kenyere pusztán. 1892. telek.