Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

SZENTI TIBOR: A hódmezővásárhelyi tanyatelek beépítettsége

(30) 226/IV. p.: 499. telek, Török István tanyája Csókáson. 22% r ^99.felek. (31) 271. p.: 126. telek, Balog Soma és Szűcs Judit tanyája Földeák-szélen. Megfigyelhetjük, hogy van olyan telek, ahol a legkülső birtokhatár felől befelé haladva, találkozunk szabályos téglalap alakú nagyobb belső telekhatárral (26, 29.), de ezen belül további telekelkülönülések figyelhetők meg, amelyeknél már szabálytalan sokszögű, kisebb részletek figyelhetők meg, így minden esetben ez jellemzi az épületek által határolt telekrészt (24, 25, 27, 28, 30, 31.) is. A 30. teleknél az északi telekvégen lévő épület már a telekhatáron kívül, a legelőre esik, és méretét tekintve ólnak tűnik. Több föltételezés van arra vonatkozóan, hogy miért alakultak ilyen sokszögletűre a belső telekhatárok. A terep jelentősen beleszólhatott, hiszen mint említettük, a tanyát minden gazda igyekezett dombra, földhátra, földjének legmagasabb pontjára építeni, és ezek sohasem voltak szabályos kerek vagy szögletes magaslatok, ezért az épületek követték a domb határait. Az sem elvetendő szempont, hogy az épületek mindig a birtok legrosszabb minőségű területére épültek, hogy a jó talaj maradjon meg termőföldnek. Itt a Dél-Alföldön, ahol a feudalizmus koráig bezáróan számtalan ér, folyóág és tó volt, foltokban homokos, szikes részek váltakoztak, amelyek szabálytalanul nyúltak bele a barna csernozjom talajba, meghatározva azt a területet, ahová az épületeket építhették. Ha a 29. számú tanyatelket nézzük, látható az aprózódás, ahogy két testvér örökli a birtokot, és az új telekhatár az épületek észak-déli tengelyén, középen megy keresztül. A megosztás így újabb belső sokszögletű épülettelket hoz létre. Végül az is elképzelhető, hogy a gazdaság bővülésével, amikor évek teltek el egy-egy újabb épület megépítéséig, mivel nem tudtak előre tervezni, az épületek nem meghatározott rendben kerültek fölépítésre, hanem tehát összefogó sík kerületének beépítése nélkül, szanaszét. Jól példázzák ezt a 24, 25. telek épületei is. 4.5. Gyalogúttal összekötött, különálló, „kocsány on függő" telkek (32) 206. p.: 620. telek. (További dokumentációja hiányzik.) 206. p. 620.teiek