Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

SZENTI TIBOR: A hódmezővásárhelyi tanyatelek beépítettsége

(17) 95. p.: 2272. telek, Kristó Ferenc tanyája (21) 243. p.: 458. telek, Kováts Tamás tanyája Székhalmon. Csókáson. 0 (18) 97/1. p.: 2083. telek, Kristó A. János tanyája Barattyoson. (19) 227/1. p.: 519. telek, Fülöp Antal tanyája Csókáson. (20) 243. p.: 434. telek, Tűhegyi Sándor tanyája Csókáson. 243.p. 458. telek (22) 244. p.: 489. telek, Sinkó Sándor és Szűcs János tanyája Csókáson. A legtöbb esetben a szabályszerű téglalap alakú telektől való eltérés a terephez való kényszerű alkalmazkodás következménye. A merev mérnöki rajzok szögletes vonalakkal követik a terep egyenetlenségeit, máshol pedig a szomszédnak korábbi épületeit, telekhatárait, amelyek belenyúlnak a kijelölt egyenes telekvonalba. Ugyanakkor a telken belül az épületek által határolt tanyaudvar vagy igyekszik korrigálni a telek külső határainál bekövetkezett egyenetlenségeket, és szabályos téglalap alakúak (18, 20, 21.), vagy ezek is ki- és beszögeléseket mutatnak (16, 19, 23). A 21. telken a lakóház is nyugati tájolású! A telekhatáron belül gyakran találunk többszögű kertet, amelyek az épületektől határolt belső telekvonallal érintkeznek (16, 17, 20, 23). Máshol a kertek vagy azok egy része nincs kapcsolatban az épületek övezte határvonalakkal, többnyire a telek távolabbi részén, elkülönülve helyezkednek el (18, 23). Pontosan nem rekonstruálható, hogy a 22. telek esetében a keletek, vagyis bejáratával keletre tekintő lakóház mögötti, de attól távolabb húzódó telekhatár miért szögelt ki az építmény teljes hosszában, szinte visszaadva azt a területet, amelyet a tanyaház a körülötte lévő legelőből elfoglalt.