Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

SZENTI TIBOR: A hódmezővásárhelyi tanyatelek beépítettsége

(8) 254. p.: 57. telek, Égető Pálné Nagy Mária tanyája Katraszélen. (9) 272. p.: 326. telek, Sz. Szűcs Sámuel tanyája Földeák-szélen. Vizsgálva az itt bemutatott 10 tanyatelket, az máris szembetűnő, hogy tájolásuk igen változatos, és ez jellemző a többi tanyai telekre is. Hol a függőleges (2, 4, 5, 6.), hol a vízszintes (1,3, 4.) tengely szerint történt a kijelölés, de szögben elfordítva is (8, 9, 10.) van bőven. A függőleges és vízszintes tengely nem mindig határozza meg a tanyatelken belül települt épületek elhelyezését. Példa erre a 7. telekrajz, ahol a vízszintes telekhatáron belül függőleges épület-, illetve udvarhatár a jellemző. Ennek megfelelően a lakóházak bejárati homlokzata sem egy irányba van forgatva. Az 5. számúnál keletre (a bejáróút felé) néz, de pl. az 1,2,4. esetében nyugatra tekint. Amíg a népművészetben kerülték a szabályos mintákat, a tükör- és a párhuzamos motívumokat, vagyis a szimmetriákat, addig a gazda a birtokán a lehetőség szerint megőrizte a mérnök által kijelölt határokat. Még a tanyatelken belül, a paraszt által elkülönített kertek is „elvágólag" terültek el, többnyire téglalap alakúak voltak. (Lásd: 2, 5, 6, 7. rajzokon.) Az is megfigyelhető, hogy ennél a telektípusnál a szérűskerteket az épületcsoportok mögé helyezték el. (1, 2, 3, 10.) 4.2. Szabálytalan téglalap alakú telkek (11) 86/1. p.: 596. telek, Bakos János tanyája, Csárpatelek. sz.k. (További hivatkozásoknál csak az itt zárójelbe tett sorszámokat jelöljük.) 12.telGk.