Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

GILYÉN NÁNDOR: A falusi utcakép vizsgálata

JEGYZETEK 1. PADANYI GULYÁS Jenő 1937. 2. TÓTH János 1939. 3. LABODA Zsigmond-MAJOR Jenő 1956.; SIMÁNYI Frigyes 1968. 4. A Műemléki és Városképi Vizsgálatok az ötvenes években készültek, az első kötetek még a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjában, majd a munkát rövidesen a Városépítési Tervező Vállalat vette át. Tudomásunk szerint összesen 75 vizsgálat készült. A Kapuvár-Fertőd kötetben azonban több részben szintén több településből egyesített - falu (Vitnyéd, Agyagosszergény, Fertőszentmiklós, Fertőd, Sarrod és Fertőszéplak) vizsgálata található. A falvak közül ezenkívül csak Tihany vizsgálata készült el, de értékes és ma már pótolhatatlan adatok, elsősorban fényképek találhatók pl. Békés, Bonyhád, Kalocsa, Karcag stb. kötetében is. 5. A számtalan utalást, egy-egy szórványos adatot itt nem sorolhatjuk fel, de feltétlenül utalnunk kell BAKÓ Ferenc, HOFER Tamás, MAKSAY Ferenc és SZABÓ István munkásságára (BAKÓ Ferenc 1964.; 1965. ; 1978.; 1982.; HOFER Tamás 1955.; MAKSAY Ferenc 1971.; SZABÓ István 1969.) 6. SZABÓ László 1989. 7. KOROMPAY György 1959.; I960.; POGÁNY Frigyes 1960. 8. KOROMPAY György 1959. 9. DOMANOVSZKY György 1981. I. 86. 10. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 126-128. 11. BÁRTH János 1996. 185-190. és 1997. 65-68. azonos tartalommal. 12 .A kérdés elméleti alapjait az általános esztétika a tartalom és a forma összefüggései keretében tárgyalja. 13. VISKI Károly é. n. 228-229. 14. BAKÓ Ferenc 1978. 107. 15. A néprajzi irodalom ezzel a kérdéssel már sokat foglalkozott, de a jelenség összefoglaló feldolgozása még nem történt meg. Ezért csak példaképpen említünk meg néhány forrásmunkát: BAKÓ Ferenc 1964. 310-311.; 1965. 187-188.; 1978. 14-17.; BÁRTH János 1996. 186.; BELLON Tibor 1989.; MAKSAY Ferenc 1971. 60-77.; 111-122.; SZABÓ István 1966. 99-109.; 1969.131-148.; SZABÓ László 1989. 13-14.; TÓTH János 1939. 16. BELLON Tibor 1989. 29. 17. SIMÁNYI Frigyes 1968. 234. 18. A térfal figyelembe veendő magasságának megállapítása - a zártsorú, utcavonalas beépítés kivételével bonyolult kérdés, amellyel eddig tudomásom szerint senki sem foglalkozott. Első közelítésként elfogadható a határoló elemek hosszuk szerint súlyozott átlagos magassága. A problémák közül csak egyet említve: hogyan lehet meghatározni az előkertes beépítésű utca térfalának magasságát, amelyet nyilvánvalóan befolyásol az előkert mélysége, az épület előtti kerítés és növényzet is? Megbízható választ adni erre a kérdésre valószínűleg csak pszichológiai kísérletek segítségével lehetne. 19. Az ötvenes évek végén a Pest megyei Ácsán egy alkalommal szombaton alkonyatkor észrevettem, hogy az egyik ház előtt elkezdik söpörni a burkolatlan utcát, egészen a kocsiút közepéig. Hamarosan máshol is ugyanezt tették, aminek hatására hatalmas porfelhő keletkezett. Vasárnap reggel azonban meglepett, hogy a tiszta, felsepert utca mennyivel szebb. 20. A szakkifejezéseket BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1979. szerint használjuk. Kivételt képez a „fésűs" beépítés, amely abban nem szerepel. 21. Az előkertes és az utcavonalas beépítéssel kapcsolatban már elég sok adattal rendelkezünk ahhoz, hogy példaképpen legalább röviden utaljunk a történeti folyamatokra is. Tudjuk, hogy a középkorban már sok helyen voltak kerített telkek (MAKSAY Ferenc 1971. 115-116.; SZABÓ István 1969.24-26.). és feltételezhető, hogy gyakori vagy talán általános is volt az előkert. Erre utal többek közt, hogy az ország keleti, archaikusabb jellegű részén a legutóbbi időkig ez volt a gyakoribb (BARABÁS Jenő- G ILYÉN Nándor 1987. 126.). Újabb, városi mintát követő szabályozások nyomán azonban a 19. századtól itt is egyre inkább terjedt az utcavonalas beépítés (ld. pl. JUHÁSZ Antal 1971. 442.; KÓS Károly 1976. 37.; SEBESTYÉN Károly, Cs. 1904. 268.), amely a nyugati részeken sok helyen már korábban természetes volt. A 20. században viszont, valószínűleg a városi kertes lakónegyedek hatására, ismét erőteljesen terjed az előkertes forma, még a Dunántúl jellegzetes utcavonalas beépítésű vidékein is. Ennek gyakorlati indoka is lehet, a forgalom keltette por és zaj kellemetlen hatásának mérséklése. 22. POGÁNY Frigyes 1960. 181. 23. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 128.; SIMÁNYI Frigyes 1968. 24. Egy olyan utca, ahol a vonalvezetés, a ritmus, az egyes épületek tömege, az utcafelület kialakítása stb. ugyan mind ideális, de a homlokzatok értéktelenek, sőt aránytalanok, semmiképpen sem ad maradéktalan esztétikai élményt! 25. Palkonya utcaképének rekonstrukciója Becker Eleonóra polgármester és Tihanyi Csaba megyei főépítész irányításával folyik.