Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

KATONA GYULÁNÉ SZENTENDREY KATALIN: Szentendre településtörténete a 19. század végéig

Nem célunk az épületek részletes ismertetése, csupán az egyes városrészekben előforduló jellegzetességre kívánunk utalni. A lakosság lélekszáma, a lakóházak és egyéb építmények száma 1785-ben városrészek, plébániák szerint: Római katolikus plébánia Belterület Izbég 1739 fő 5 fő 23 fő 154 fő 13 fő Egyéb külterület 2 fő Összesen: 1936 fő Ortodox plébániák Belterület: Cathedrális plébánia Preobrazsenszka plébánia 414 ház 2 tizedszedő ház 4 malom 114 ház 3 malom 1 kocsma 538 366 fő 349 fő 87 ház 76 ház Opovacska plébánia 206 fő 62 ház Grecseszka plébánia 104 fő 28 ház Csiprovacska plébánia 309 fő 82 ház Pozserovacska plébánia 449 fő 60 ház Izbég plébánia 253 lo 62 ház Összesen: 2036 to 457 ház.

95 A római katolikus plébánia, az Esztergomi Érsekség egyházmegyei beosztása szerint az egész város területét tekintette egyházkerületéhez tartozónak. A katolikusok a város egész területén laktak, egyedül a dalmátoknak volt külön városrészük. Temploma a középkori városközpontban a 13. század végén épült - ma már csak alapjaiban középkori - Keresztelő Szent János-templom. Első plébániája a Rákóczi u. 1. sz. ház volt (ma Népművészetek Háza). A második 1777-ben épült, a mai helyén a BajcsyZsilinszky utcában. Temetője 1777-ig a Templom-hegyen, továbbá két temető volt a 18. század elejéig a kálvária mellett és egy temető a város déli részén (MAVAUT-pályaudvar helyén) (17. kép). 17. kép. A plébániatemplom és a „régi iskola" (volt plébánia) felmérési rajza. 1805 Franz Tallher. OL E 210. Miscellanea Cameralis T. 62. no. 1691.