Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

H. CSUKÁS GYÖRGYI: Balatoncsicsó épületei a 18. század közepén (Forráselemzés)

JEGYZETEK * A kutatást a „Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért" Alapítvány támogatta. 1. JANKÓ János 1902. 184-187. 2. LUKÁCS László 1984. 699.; H. CSUKÁS Györgyi 1997. 57. 3. A nyugat-dunántúli füstösházakról nem csak múlt századi leírásokkal rendelkezünk, hanem néhány fennmaradt - és ma múzeumként funkcionáló emlékkel is, amelyeket ugyan átalakítottak, de az eredeti füstöskonyhás állapot rekonstruálható volt. BÍRÓ Friderika 1995. 22-28. 4. Mint pl. az 1785-ös Széchényi-féle összeírás, amely olyan szempontból vizsgálta Baranya vármegye településeit, hogy miként befolyásolta építkezésüket a faépítkezést tiltó királyi rendelet. ZENTAI Tünde 1989. 5. így a Veszprém Megyei Levéltár által megjelentetett falumonográfiák számos, a népi építkezésre vonatkozó forrásanyagot is tartalmaznak, mint pl. a későbbiekben hivatkozott „Csopak története" és „Az évezredes Paloznak" monográfiák. 6. ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR (a továbbiakban: ZÁL) IV.l.d. Úrbéri ügyek. Fasc. 2. No. 7. B. Csicsó 7. KOVACSICS József-ILA Bálint 1988.128-129. 8. Uo. 129.; LICHTNECKERT András 1990. 142143. 9. KOVACSICS József-ILA Bálint 1988. 130. 10. Uo. 129. 11. ÖRDÖG Ferenc 1992. II. 26-28. 12. ZÁL IV. 9. B. Conscriptiones dicales. 93. doboz. Csicsó. 13. Az 1771 -es lélekösszeírás már sok német nevet tartalmaz. KOVACSICS József-ILA Bálint 1988. 129.; ÖRDÖG Ferenc 1992. II. 28-30. 14. OL S 78. 302. téka. 15. ZÁL IV 9. B. Conscriptiones dicales. 93. doboz. B. Csicsó 1775-1799.; 94. doboz. B. Csicsó 18011843/44. 16. KOVACSICS József-ILA Bálint 1988. 129-130. 17. Négy kisnemesi gazda esetében megjegyezték, hogy irtása még további munkát igényel, ezért az addig befektetett munkájukért csak az irtásföldek értékének felét számították be. 18. Az összeíró az 1/2 kétszeresét 1/4-nek, az 1/4 kétszeresét 1/8-nak vette. 19. A házösszeírásban nem tüntették fel, melyik házban lakott az idősebb és az ifjabb Szálai Mihály. Mivel a házak becsértéke is egyező, elkülönítésük bizonytalan, bár a földek, irtások felsorolásánál használták az idősebb és ifjabb megkülönböztetést. 20. A piszkozatban N. Szálai István özvegye, a későbbi tisztázott példányon utódai szerepelnek. A tisztázott példányon a nevet Szalaynak írták. 21. Noha a házösszeírásnál nem jelölték, a földek és a kibecslés végösszegét tartalmazó lista alapján egyértelmű, hogy ifjabb Szálai Istvánról van szó, akinek az összeírás idején már csak özvegy édesanyja élt. 22. Ld. a 19. sz. jegyzetet. 23. Az összeíró először szobát írt, majd áthúzta és konyhára javította. 24. Először „sövényből" szót írt az összeíró, majd áthúzta és „fából és sövényből"-re javította. 25. N. Somodi György hiányzott a kibecslés végöszszegét tartalmazó listáról, noha mind a házáért, mind retjeiért járt volna neki kártérítés. 26. A rétekért és irtásért összesen kapott 8 forint kárpótlás kevesebb, mint ami az általános számítási kulcs szerint járt volna. 27. Az ifjabb és idősebb megkülönböztetés ugyan hiányzott a házösszeírásoknál, de a földeket, ill. a kibecslés végösszegét tartalmazó lista alapján egyértelműen kiderült. 28. Áthúzott, kivehetetlen szöveg követi. 29. PÁKAY Zsolt 1984. 235.; LICHTNECKERT András 1990. 142.; ZÁL IV. 9. B. Conscriptiones dicales 93. doboz.; B. Csicsó 1775-1799. 30. A sövényfal változatainak változatos megjelöléseire vonatkozóan ld. KÖRMENDY József 1971. 55.; Z

ENTAI Tünde 1991. 31-51. 31. Ugyanerről a problémáról baranyai vonatkozásban ld. ZENTAI Tünde 1991. 38^12. 32. RAINER Pál 1997. 97.; 100.; H. CSUKÁS Györgyi 1997. 57. 33. H. CSUKÁS Györgyi 1997. 57. 34. H. CSUKÁS Györgyi 1991. 35. LICHTNECKERT András 1997. 224-232., 251-268. 36. Uo. 230. 37. Uo. 238. 38. Uo. 255-256. 39. Uo. 228. 40. BÍRÓ Friderika 1996. 25. 41. ZENTAI Tünde 1991. 59., 130-133. 42. VERESS D. Csaba 1993. 161. 43. Uo. 161-162. 44. A vastagon szedett számok a nemesi családok, a normál számok a jobbágy családok házainak sorszámátjelölik. Az alaprajzoknál a rövidítések feloldása: sz: szoba, ko: konyha, ka: kamra, i: istálló. Azokban az esetekben, amikor a két összeírásban a helyiségek felsorolása nem egyezett, a bővebb változatot használtam az osztályozásnál. 45. Ahol az összeírás két példányán az alaprajz nem egyezett, zárójelben adjuk meg azokat a helyiségeket, amelyek csak az egyik példányon szerepeltek. 46. PÁKAY Zsolt 1984. 234. 47. H. CSUKÁS Györgyi 1997. 70. 48. H. CSUKÁS Györgyi 1988. 129-130., 1997. 82.