Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

MERIKE LANG: Észt Szabadtéri Múzeum. Alapkoncepció és a fejlődés jelenlegi tendenciái

téneti tárgyaknak nem volt egyéni fontosságuk. A termeket szokványos elnevezéssel látták el: „A kezdet", „Munka", „Életciklus a bölcsőtől a sírig", „Kocsma", „Iskola", „Templom" és névtelen tárgyakkal voltak megtöltve egymás hegyénhátán vagy szimbolikus jelentést hordozó kompozíciókba csoportosítva. Témához kapcsolódó észt népdalokat, munkazörejeket, kisgyerek gügyögését, siratókat, a kocsmai vidámság hangjait használtuk háttérzenének, sőt szaghatásokkal is dolgoztunk, így a látogató érzékelhette, hogy a dalok a mindennapi életből és a kiállított mindennapi tárgyakból keletkeztek. Az utolsó teremben a századfordulóról eredeti felnagyított fényképeket mutattunk be teljes csendben. A parasztság különböző típusait mutatták be a korszaknak megfelelő szépséggel és komolysággal. 1996 decemberében a háromnapos karácsonyi program alkalmával a „Tigrisugrás" elnevezésű kiállítást rendeztük meg a Sassi-Jaani parasztházban.

16 A ház nagy szárítóhelyiségét modern luxustárgyakkal és a legújabb háztartási cikkekkel töltöttük meg az ellentét elve szerint. A termet egy népviseletbe, viccesen felöltöztetett pár lakta: beszélgetésük és sürgölődésük a szobában csúfot űzött a mai, anyagias ember ürességéből. A projekt alkotója, Hanno TALVING ezt írta: „Talán néhány látogató majd elgondolkodik az otthonról, az emberi kapcsolatokról és a tömegkultúra által összezavart ideológiáról. Talán valaki majd megérzi, hogy a technológiában és információkban megtörtént „tigrisugrás" nem kell, hogy az észjárást is megtámadja. Ki tudja, esetleg valaki úgy értelmezi a tigrisugrást, mint kifogni az üres állami propagandán. Talán a kultúra dolgozói és a nevelők is bosszút látnak benne azon a gondolkodásmódon, amely az üzletet és sikert díjazza. Lehet, hogy el fognak gondolkodni az Európához való hanyatt-homlok rohanáson és a saját gyökerek tagadásán, sőt szégyenlésükön..." Felvetődhet a kérdés, miért kellene a muzeológiának eseményekkel foglalkozni. De, miért ne? Hiszen a muzeológiának is joga és kötelessége hozzászólni a kor társadalmi folyamataihoz - a történelemtudomány már holnap kiértékeli a mát és a mai tárgyak már holnap múzeumi objektummá válnak. 19. kép. „Tigrisugrás"