Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

SABJÁN TIBOR: Egy lakóház bontása a Szentendrei-szigeten

szigeten épített lakóháztípus az alföldi házvidék területén belül szigetszerűen terjedt el, tüzelőberendezése a konyhai kemence használata révén különbözik attól, annak ellenére, hogy sok vonásában (pl. elnevezések) hasonlóságot fedezhetünk fel. A legszorosabb egyezéseket a távolabbi nyugat-kisalföldi házzal mutat, de több vonásában is kapcsolódik a szomszédos (Börzsöny és térsége) keleti területek lakóházaihoz. Jelen dolgozatunk egy lakóház vizsgálatára és a szükséges néprajzi gyűjtésekre épült. Ahhoz, hogy teljes képet kaphassunk a terület népi építkezéséről az egész szigetet átfogó néprajzi feldolgozás szükséges. JEGYZETEK 1. A pontos cím: Tahitótfalu, Hősök tere 6. sz. 2. Az értesítésért Budai Mihály polgármester úrnak tartozunk köszönettel! 3. A munkákat BÁLINT János építész kollégámmal közösen végeztük. Önzetlen segítségéért ezúton is szeretnék köszönetet mondani! A bontási munkákat a BAUREK Kft. dolgozói végezték Imre Ferenc és Mátai János vezetésével. A bontási feladatukhoz nem tartozott hozzá a falkutatásokból eredő többletmunka, ők mégis segítették tevékenységünket, ezért ismételten szeretnénk köszönetet mondani. 4. A sziget népi építészetéről BARABÁS Jenő és GILYEN Nándor készült monográfiát készíteni. BARABÁS Jenő sajnálatos távozásával a munka megtorpant és GILYEN Nándorra hárult. Az ő szíves beleegyezésével és biztatásával adjuk közre jelen tanulmányunkat. 5. Sajnos az oromfalat érkezésünk előtt lebontották, így ezt az információt a munkásoktól vettük át. 6. Lásd erről a típusról: SABJÁN Tibor 1991. 57-59. 7. A töredékeket a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának néprajzi gyűjteményében helyeztük el. 8. Az utolsó ilyen kemence a faluban a református templom mögötti közben van, szögletes testtel és betonozott tetővel. 9. Talán az utolsó táblás kályha Ferenc József Ady Endre utca 7. számú házában állt, melyet az 1950-es években bontottak el, fából készült sarokpadja még ma is a szobában áll. 10. A szomszédban lakó Képíró Gáborné (férje a Békés megyei Dobozról került ide), született Szenté Mária (1908) elmondása alapján a telkek régen sem tartoztak egybe, családja régóta lakja a szomszédos házat, melyet anyai ágon birtokoltak. A faluban most is Budai-féle telekként (Képíró néni édesanyja Budai Örzse volt) emlegetik ezt a portát az emberek. ILA falu térképes vizsgálatában a szentendrei földhivatalból Csaló István és Lázárné Kubolcs Ilona volt segítségemre. Támogatásukat ezúton is szeretném megköszönni. 12. A helybeliek visszaemlékezését megerősítette Szénási László nagytiszteletű úr is, az egyház irataiban szerepel a sajnálatos esemény leírása is. 13. A tűz nyáron tört ki, viharos időben, mert az egyik házban a kemence tisztításához használt pemetét nem mártották a vízbe és a használat után kigyulladt. Ekkor a faluban nem voltak kutak, így az oltáshoz szükséges vizet a Dunából kellett hordani. A házak zöme nádas, zsúpos és „zsindölös" volt, ezért a tüz gyorsan végzett velük. 14. Adatközlőink voltak: Képíró Gáborné (Szenté Mária), sz.: 1908.; Csörgő Andrásné (Karnevál Juliánná), sz.: 1914.; Pintér Jánosné (Maróti Juliánná), sz.: 1917. Különösen jó emlékezötehetséggel rendelkeztek és kitűnő tájékoztatást nyújtottak: Szabó István, sz.: 1920.; és felesége Szabó Istvánné (Nagyházi Juliánná), sz.: 1926. Mindanynyiuk segítségét ezúton is köszönjük! 15. FILEP Antal 1969. 275-276.; FILEP Antal 1993. 87. 16. SABJÁN Tibor 1993. 170. 9. kép.; véleményünk itt eltér FILEP Antal 1980. 264. helyzetértékelésétől, aki a kiugratott kemencék előfordulását szélesebb körűnek feltételezi és kiterjeszti a közelmúlt alföldi építkezésére is. A félreértés egyik oka lehet, hogy a hagyományos tüzelőberendezések bontása után kiugratott kemencéket is kezdenek építeni, mint másodlagos megoldásokat. Lásd: I. SÁNDOR Ildikó 1977. 368-369. 17. FILEP Antal 1980. 264.; ZENTAI Tünde 1991. 134-139.; SABJÁN Tibor 1993. 168-169. 18. I. SÁNDOR Ildikó 1977. 363-367.; SABJÁN Tibor 1991. 57-59. 19. SABJÁN Tibor 1991. 57-59. 20. Czveiber Ferenc Görög u. 4. sz. (volt Surányicukrászda) alatti lakóházának felújításakor az udvar feltöltéséből került elő hasonló anyag, amely most a Ferenczy Múzeumban van. A kályhaszemek megtekintéséért Czveiber Ferencnek tartozom köszönettel. 21. I. SÁNDOR Ildikó 1977. 368-369.; a szigetközi előfordulásra PERGER Gyula hívta fel a figyelmemet. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum ásványrárói lakóházában is tarka mintás táblás kályha csempéiből építették a takaréktüzhelyt. 22. Lásd: Magyar Nyelvjárások Atlasza II. 234.