Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

HOFFMANN TAMÁS: Parasztházak Európában

gyasztásról a jobbágyok által adott dézsmára hatalmas dézsmacsűröket építettek, amelyek idővel mintáivá váltak a parasztok építkezéseinek. A középkori északnyugat-európai illusztrációkon pillantjuk meg az első csűröket, amelyek téglalap alaprajzú, sokszor oldalaikon még nyitott épületek és nélkülözik a parasztudvarokon összetákolt utódaik bonyolultabb, néha többfunkciós (istállót és szekérszínt stb. tartalmazó) megoldásait. Délés Délkelet-Európában nem volt szükség gabona tárolására szolgáló épületekre, mert itt a nyárutó és a kora ősz csapadékban szegény, tehát nem kell félni attól, hogy az eső miatt kicsírázik és tönkremegy egész évi munkájuk eredménye. A prehistorikus sziklarajzokon oszlopokon álló gabonáskasokat lehet látni, olyanokat, mint a 19. században a szegény macedón, bosnyák vagy lengyel, fehérorosz parasztok háza táján. A gabonás kamrák - toronyszerű - házak. Ilyeneket a középkori majorokban már építettek és a Rajnavölgyben lakó tehetős parasztok is igényt formáltak rájuk a 15. század óta. Könnyen belátható, hogy a célszerűséget a szépséggel sikeresen ötvöző népi építészetben nemcsak a parasztok ízlése és tapasztalati tudása tárgyiasult, hanem az építőipar különféle mestereinek és segédeinek szakismerete. Az európai periférián természetesen még a 19-20. századig sok hagyományos épületet emeltek a parasztok - rokoni és szomszédsági összefogással, kontár módra - szakemberek nélkül. A kontinens urbanizáltabb tájain erre már régen nem nyílott lehetőség. Amikor a modern világban az építőművészet válságba jutott, sokan - a romantikus elkötelezettségűek közül - kritikátlanul magasztalták a „nép alkotó-készségét", anonim teremtőképességét és persze kinyilatkoztatták, hogy a kultúra történelmi örökségének csakis a parasztok a letéteményesei. A népi építészet több tudomány eredményét hasznosító tanulmányozása során azonban rá kell jönnünk arra, hogy kontinensünk lakosságának egy sokkal bonyolultabb, társadalmi összetevőiben rétegzettebb teljesítményével állunk szemben. JEGYZETEK 1. SCHIER, B., 1966. 2. MEITZEN, A., 1895-1898. 3. TRIER, J.-SCHEPERS, J., 1941. 11-25.; SCHAEPERS, J., 1973. 4. További irodalom (más irányzatok és iskolák képviseletében): HAEHNEL, J., 1960-1977. 5. HAENEL, J., 1975. IRODALOM SCHIER, B. 1966 (2. Ausgabe): Hauslandschaften und Kulturbewegungen im östlichen MittelEuropa. Münster MEITZEN, A. 1895-1898 I—III. u. Atlasb.: Siedlung- und Agrarwesen der West- und Ostgermanen.... Bln. TRIER, J.-SCHEPERS, J. 1941 Das Bauernhaus im Reich und in den Niederlanden. Deutsches Archiv für Landes und Volksforschung 5: 11-25. SCHAEPERS, J. 1973 Vier Jahrzehnte Hausforschung. Beitraege zur Baugeschichte in Nordwest-Europa. Sennestadt HAEHNEL, J. 1960-1977 I-IV. Hauskundliche Bibliographie. (Beitraege zur Hausforschung. Beiheft Reihe). Detmold HAENEL, J. 1975 Stube. Wort- und sachgeschichtliche Beitraege zur historischen Hausforschung. (Schriften der Volkskundlichen Kommission des Landschaftsverbandes WestfalenLippe 21). Münster