Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)
† BAKÓ FERENC: Remetebarlangok (Mátraverebély-Szentkút). Építéstörténeti tanulmány
17. kép. Szent László vizet fakaszt (Metszet 1681-ből) alaprajzi elrendezés is csak arra utal, hogy egy időben 2-3 személy is használhatta őket. A kormeghatározáshoz némi segítség lehet azonban az időben és térben távolabbi, hasonló építmények elterjedése és ezek kora. Ilyen típusú építménycsoport - az eddigieken kívül is - volt néhány a Kárpát-medencében, de már csak írásos emlékük maradt meg. Leginkább a régi Magyarország északkeleti tájain voltak ilyen „laurák", ahogyan a keleti katolikus egyház ezeket nevezi. Remete nevü helységben 1554-ben összeírtak egy Nagy Lajos király idejében épített pálos monostort. Az épület romos volt, az összeíró szerint „nem a monostorok, hanem remeteségek módjára épült, mint ahogyan a remetetelepeknél volt szokásban". 35 Munkács mellett, a Csernekhegyen lévő monostor ugyancsak kőbe vájt építmény lehetett. A Nagy Szent Bazil reguláját követő szerzetesi közösség 1360 óta ismert, s ennek központja Munkács volt. 36 A laura maradványait nemrég feltárták, de közelebbit nem tudunk róla. A Kárpát-medencén kívül Csehország területéről ismerünk egy ehhez hasonló, középkori remeteséget Sazava városában. A helyben keletkezett krónika leírja, hogy 1097-ben a bazilita kolostort és barlangépítményeket (?) a német bencések elpusztították, a szerzetesek pedig a rombolás után Magyarországba menekültek. 37 Az eddig említett építményeken túl a helytörténeti, néprajzi irodalomból még több remetebarlangról van tudomásunk, de ezek alig felelnek meg a szentkúti remeteség jellemzőinek. Ilyen elsősorban a Szentkúttól alig néhány kilométerre fekvő Szurdokpüspöki helység határában, a Hollós dombon lévő „remetelyuk". Az alatta látható kutat a nép „szentkút"-nak nevezi, s ezekről a helytörténeti irodalom is megemlékezik. 38 Az Eger közelében fekvő Demjén falu határában, a Pincevölgyön ugyancsak van egy tufába vágott lakóbarlang, amit a hagyomány szerint egykor remete használt. A helyiséget, bejárata mellett kívülről kaptárfülkével, csak egy személy lakta. 39 18. kép. Gyöngyösi remete a szentkúti búcsún (MANGA János után, kb. 1947)
