Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

† BAKÓ FERENC: Remetebarlangok (Mátraverebély-Szentkút). Építéstörténeti tanulmány

9. kép. Az V. sz. üreg és mennyezete ben szereplő kutak, fák, kövek, mint pogány ál­dozati helyek és tárgyak a hittérítők szerint beil­leszthetők voltak a zarándoklatok keretei közé. Szentkút kultusza is ide tartozhatott, mert az 1290-ben említett Veréb kútját Szent László mondája tette csodás hatásúvá. A kegyhellyé va­ló fejlődés során azonban a nagy király mellett megjelenik a Boldogasszony alakja is, aki később a szentkúti barokk templom védőszentje lett. A két szent személy tisztelete egyesült a századok hosszú során és így alakult ki a Szentkút búcsú­járóhely vonzereje. 12 10. kép. Az V. sz. üreg ajtónyílása és ablakai A kegyhely gondozása, fenntartása évszázado­kon keresztül a közeli szerzetesrendek és a hoz­zájuk időnként változóan szorosabb vagy lazább szálakkal kapcsolódó remeték feladata volt. Remeték, szerzetesek, földbirtokosok A remeteség, mint aszkéta, önmegtartóztató életforma, a kereszténység első évszázadaiban született meg a Nílus völgyében. Mélyen vallásos emberek menekülése volt ez a társadalomból, mert úgy érezték, nem élhetnek többé háborítás nélkül eszményeiknek, és ezt az élet örömeiről való lemondással, imádkozással, önsanyargatás­sal kívánták elérni. Barlangokban, régi épületek romjai között telepedtek meg azért, hogy új vilá­got teremtsenek maguknak. A magányosan, el­mélkedéssel, imával eltöltött életet később a kö­zösség és az Isten dicsőségére végzett munka egészítette ki. A Krisztus utáni 4. században Nagy Szent Va­zul, majd Tours-i Szent Márton és Szent Benedek előbb magányosan barlangban éltek, s azután ala­kították meg a baziliták, a bencések rendjét. A szerzetesek fő feladata ebben az időben a keresz­tény hit terjesztése volt, küzdelem a pogány ság­gal. Kolostoraikat sokszor ledöntött bálványok romjain, kivágott szent fák helyén építették fel. 13 Hazánkban is hasonló folyamatok zajlottak le: 1225-ben Bertalan pécsi püspök a Mecsek hegy remetéit gyűjti össze, majd ez történik a Pilis hegységben is, ahol később Remete Szent Pált követően renddé alakulnak. 14 A középkori szer­11. kép. A VI. sz. üreg ablaka és bejárata

Next

/
Oldalképek
Tartalom