Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

† BAKÓ FERENC: Remetebarlangok (Mátraverebély-Szentkút). Építéstörténeti tanulmány

9. kép. Az V. sz. üreg és mennyezete ben szereplő kutak, fák, kövek, mint pogány áldozati helyek és tárgyak a hittérítők szerint beilleszthetők voltak a zarándoklatok keretei közé. Szentkút kultusza is ide tartozhatott, mert az 1290-ben említett Veréb kútját Szent László mondája tette csodás hatásúvá. A kegyhellyé való fejlődés során azonban a nagy király mellett megjelenik a Boldogasszony alakja is, aki később a szentkúti barokk templom védőszentje lett. A két szent személy tisztelete egyesült a századok hosszú során és így alakult ki a Szentkút búcsújáróhely vonzereje.

12 10. kép. Az V. sz. üreg ajtónyílása és ablakai A kegyhely gondozása, fenntartása évszázadokon keresztül a közeli szerzetesrendek és a hozzájuk időnként változóan szorosabb vagy lazább szálakkal kapcsolódó remeték feladata volt. Remeték, szerzetesek, földbirtokosok A remeteség, mint aszkéta, önmegtartóztató életforma, a kereszténység első évszázadaiban született meg a Nílus völgyében. Mélyen vallásos emberek menekülése volt ez a társadalomból, mert úgy érezték, nem élhetnek többé háborítás nélkül eszményeiknek, és ezt az élet örömeiről való lemondással, imádkozással, önsanyargatással kívánták elérni. Barlangokban, régi épületek romjai között telepedtek meg azért, hogy új világot teremtsenek maguknak. A magányosan, elmélkedéssel, imával eltöltött életet később a közösség és az Isten dicsőségére végzett munka egészítette ki. A Krisztus utáni 4. században Nagy Szent Vazul, majd Tours-i Szent Márton és Szent Benedek előbb magányosan barlangban éltek, s azután alakították meg a baziliták, a bencések rendjét. A szerzetesek fő feladata ebben az időben a keresztény hit terjesztése volt, küzdelem a pogány sággal. Kolostoraikat sokszor ledöntött bálványok romjain, kivágott szent fák helyén építették fel.

13 Hazánkban is hasonló folyamatok zajlottak le: 1225-ben Bertalan pécsi püspök a Mecsek hegy remetéit gyűjti össze, majd ez történik a Pilis hegységben is, ahol később Remete Szent Pált követően renddé alakulnak.

14 A középkori szer11. kép. A VI. sz. üreg ablaka és bejárata