Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

FÜGGELÉK

den ilyen törekvést kedvezéssel és fejedelmi kegyességünkkel segítsünk és előmozdítsunk. Méltányosnak tartjuk ugyanis, hogy azok, akiket ilyen szellem hat át és ennek ösztökéléséből az erény göröngyös útjára lépve a munkától, fáradalmaktól, hidegtől és hőségtől, sem bármiféle más akadálytól nem riadnak vissza, alacsony származásuk korlátait ledöntsék és az életben valamilyen kedvezőbb elhelyezkedést szerezzenek maguknak: az ő ilyen törekvésük és buzgalmuk fejedelmi méltóságunk támogatása és segítése által felkarolva érje el a kívánt sikert. Figyelembe vévén tehát, hogy a serény Csákány János, aki alacsony sorsú és a köznéphez tartozó .... nemzetiségű szülőktől ered, kora gyermekségétől ebben a mi uralmunk alatti országban, különösen bizonyos főrangú híveink szolgálatában, azok leveleinek megszerkesztésében és megírásában olyan jártasságot szerzett, hogy azzal a mi mostani kegyességünkre méltónak tartatik: ugyanezen Csákány János ezért a nem nemesi állapotból és helyzetből, amelyben született, kiemelendőnek és ezen Erdélyországunk és Magyarország hozzákapcsolt részei igazi, született és kétségtelen nemesi csoportjába és számába számítandónak, besorozandónak számítjuk, sorozzuk, kebelezzük és írjuk be ezen levelünk által. Elvégezvén világosan, hogy ezentúl maga Csákány János és az ő örökösei s mindkét nembéli összes maradékai igazi és kétségtelen nemeseknek tartassanak és ismertessenek el.... Ennek az igaz és tökéletes nemességük jeléül pedig e... nemességi jelvényt tudniillik kék színű ... nek mezejében vagy ... egy vállban levágott ... páncéllal borítva, egy hövelyéből kihúzott kardot ... tartani látszik. A pajzs fölé ... katonai sisak van ... egy gyöngyökkel és drágakövekkel illőn felékesített királyi fej ék fed be, amelyből megint egy-két veres és sárga színű zászlóval díszített lándzsa látszik kiemelkedni. A sisak tetejéről pedig mind egyfelől, mind másfelől különféle színű foszladékok vagy foszlányok folynak le és a pajzsnak mindkét oldalát, szélét szépen körülveszik és ékesítik, amint mindez jelen levelünk elején a képirónak tudós keze és mestersége által világosabban kifejezve és lefestve látszik. Elszánt akaratunkból, biztos tudomásunkból és kegyelmes adakozásunkból az előbb nevezett Csákány Jánosnak és az ő örököseinek és mindkét nembeli összes maradékainak kegyesen adtuk és adományoztuk. Beleegyezvén és megengedvén, hogy Csákány János s az ő örökösei és mindkét nembeli összes maradékai az előbb leírt címert vagy nemességi jelvényt más igazi és címert használó kitüntetett nemesek módjára mindenütt, hadakozásakban, kólyajátékokban, vitézi tornákon, párbajokban, bajvívásokon és más, bármiféle nemesi és katonai gyakorlásokban, valamint pecséteken, kárpitokon, zászlókon, lobogókon, szőnyegeken, gyűrűkön, házakon, pajzsokon, sátrakon, síremlékeken és általában akármiféle dolgoknak és készületeknek fajtáiban, az igazi, valódi és tökéletes nemességnek címén, mellyel őket mindenkitől és kitől-kitől akármily állapotban rendben, tisztben és méltóságban lévő emberek legyenek, kitüntetteknek mondani, tartani, neveztetni és tiszteltetni akarjuk, viselhessék és alkalmazhassák és hogy mindazokkal a tisztségekkel, kegyekkel, kiváltságokkal, engedményekkel, szabadságokkal, mentességekkel és előjogokkal, amelyekkel nevezett Erdélyországunknak és Magyarország hozzákapcsolt részeinek többi igazi, született és kétségtelen nemes és vitéz emberei bármimódon, jog szerint vagy ősi szokásból élnek, bírnak és örvendeznek, örökösen élhessenek, bírhassanak és örvendhessenek. Mely dolognak örök emlékezetére és erősségére ezen levelünket függő és hiteles pecsétünk erejével megerősítve (mivel országunkat választotta tartózkodási helyéül) nevezett Csákány Jánosnak, az ő örököseinek és mindkét nembéli összes maradékainak, kegyelmesen kiadni és megengedni határoztuk. Kelt a mi városunkban, Gyula-Fehérvárott, április hó ötödik napján, az Urnák ezerhatszáznegyvenedik évében. Rákóczi György sk. Szaládi János helyettes titkár sk. Az oklevél hátán: Az 1640. évben május hó ötödik napján Erdély és Magyarország hozzákapcsolt részei három nemzetének a Nagyságos Fejedelem Urnák rendeletével (április) huszon-negyedik napjára GyulaFehérváron összehívott és megtartott országgyűlésén előterjesztett, ismertetett és kihirdetett a jelen címeres levél, senki nem mondván ellene. Noszolyi Cheffey László Erdély nagyságos Fejedelem Urának ítélő mestere sk. Az 1640. évben június hó 8. napján előterjesztetett és kihirdettetett a jelen címeres-levél Csákány János nevében és személyében Belső Szolnok Vármegye itélő székének színe előtt, miközben egy ellenmondó sem jelentkezett. Székely Ferenc Belső Szolnok vármegye hites jegyzője sk. Más kihirdetés: Az Urnák 1640-dik évében, június 26. napján, Doboka vármegye összes nemes urainak közgyűlésén és ítélő székén, Bonczida mezővárosában benyújtatott, előterjesztetett és kihirdettetett ezen címeres-levél a bentírt nevében és személyében és mivel egy ellenmondó sem jelentkezett, érvényben meghagyatott. Szamosközi Mihály Doboka vármegye hites jegyzője sk.