Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)
TÖRTÉNELEM - TÁRSADALOM - GAZDASÁG - Jegyzetek
van-e szó, amit az új görög katolikus templom építésekor elbontottak, vagy a HODOR Károly által közölt építési dátum a már meglévő görögkeleti templom átalakítására utal csak. A hívők száma 1834-ben 107, 1880-ban 181, 1900ban 194, 1941-ben 148 volt. 1 " Míg Kidén a görög katolikus vallás követői többnyire románok voltak, addig Bádokon, Borsán és Csomafáján a görög katolikusok közt nemritkán találunk magyar származásúakat is, az egykori magyar jobbágyok, zsellérek elrománosodott utódait. 1948ban a görög katolikus egyház megszüntetésével hívei visszatértek a görögkeleti egyházhoz. Végül meg kell emlékeznünk a kisebb felekezetekről is. Zsidókról először HODOR Károly monográfiájában olvashatunk az említett falvakban: 1834-ben Kidén és Bádokon említ egy-egy háznépet. 112 1880-ban Bádokon és Kidén 9-9, Borsán 23, Csomafáján 33 izraelita élt. Csomafáján - a falu kis népességéhez képest - jelentős zsidó közösség temetőjéről VARGHA László vázlatrajzot készített. A református templommal szemben, az út túloldalán, az egykori Ambrus udvarház kertjében kis sírkert található, amelyben három sorban helyezkednek el hantok. Az első sorban az első sír Ambrus Endre ügyvédé (1849-1895). Mögötte, két kihagyott sírhely után a Maier család négy sírköve következik. Ezek mellett két sorban zsidó sírkövek sorakoznak, melyeket VARGHA László feljegyzése szerint, az 1930-as években is gyakran felkeresték külföldről érkezett zsidók. Kidén, a Felső utcában, a Hencz-kertben van a „zsidó temető", 4 sírkővel. 1941-ben már csak Borsán élt 53, Kidén 2 zsidó vallást követő lakos. 113 Végül megemlítjük, hogy századunkban, a felekezeti sokszínűségével kitűnő Kidén a baptisták is megjelentek, 1941-ben 10 hívő tartozott gyülekezetükhöz, 114 s számuk napjainkban növekszik, néhány éve imaházuk épült. JEGYZETEK 1. FARAGÓ Ferenc 1944. 7.; SZABÓ T. Attila-GERGELY Béla 1945. 10-11. 2. BENKŐ Lóránd 1991. 58-59. 3. A szerteágazó kérdéskörnek még a rövid vázolására sem vállalkozhatunk, csupán néhány fontosabb, eltérő felfogást képviselő munkára hivatkozhatunk a teljesség igénye nélkül. A vizsgált terület KRISTÓ Gyula felfogása szerint kiemelkedő jelentőségű Erdély korai történetében, szerinte ugyanis az ősfoglaló nemzetségek szállásterülete Észak-Erdélyben keresendő. KRISTÓ a Dobokai földvárat tartja a gyulák székhelyének, így Doboka vármegyét - másoktól eltérően - az erdélyi gyula leverése után létrejött első, erdélyi vármegyének. TAGÁNYI Károly 1901. 225-237.; MAKKAI László 1943. 5-6.; 1994. 47-48., 1987. 196-197., 248-274.; BÓNA István 1987. 120., 194-234.; 1991. 9-10.; GYÖRFFY György 1987. 46-54.; KRISTÓ Gyula 1988a. 22-29., 1988b. 482-487., 1997.; FERENCZI István 1997. 15- 18., 30. 4. MAKKAI László 1943 5-6., 1944. 47-48., 1987. 249., 260-268.; BÓNA István 1987. 234.; FERENCZI István 1977. 15-18., 30. 5. MAKKAI László 1944. 50-54., 1987., 286-287.; GYÖRFYY György 1987. 50-54. 6. MAKKAI László 1943. 7-8., 1944. 61-63., 1987. 249., 260-268.; GYÖRFFY György 1987. 54. 7. MAKKAI László 1943. 6-8., 1944. 61-63., 1987. 323327.; JAKÓ Zsigmond 1944. 86.; GYÖRFFY György 1987. 50., 54. Korábbi véleményét módosítva MAKKAI László Kide és a Kis-Szamos-völgy kisnemesi falvainak lakóit nem az egykori várjobbágyok utódainak, hanem az ősfoglaló nemzetségek elszegényedett, egytelkessé vált leszármazottainak tartja. Az erdélyi fejlődést a magyarországival összevetve kiemeli, hogy Erdélyben a várjobbágyoknak nem sikerült olyan jelentős számban bekerülnie a nemesség soraiba, mint Magyarországon. Erdély nemesi társadalmának alaprétegét az ősfoglaló nemzetségek alkották, akik azonban a birtokok elaprózódása folytán elszegényedtek. 8. MAKKAI László 1943. 7-8., 1944. 65-69., 1987. 249250., 312-318.; GYÖRFFY György 1987. 45., 57. 9. HODOR Károly 1837. 48., továbbá 572-573., 581-619.; KŐVÁRI László 1866. 56., 86.; KÁDÁR József 1900. 336.
