Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)
TÖRTÉNELEM - TÁRSADALOM - GAZDASÁG - Vallás
A bádoki, csomafáji, borsai középbirtokos gazdák - akik közül többen az egykori birtokos nemesek leszármazottai voltak - már gyakrabban tartottak a századfordulón 2-4 cselédet. Kidén a jómódú gazdák inkább csak munkacsúcsok idején fogadtak fel idegen munkaerőt, részes aratókat. A falubeli nincsteleneknél is olcsóbb munkaerőtjelentettek a hegyekből érkező románok. 8 " Vallás Kidéről szólva, minden forrás megemlékezik négy felekezetéről, annak négy templomáról. Ez megkülönbözteti a vizsgált másik három falutól, ugyanis Borsán, Bádokon és Csomafáján csak a reformátusoknak és görögkatolikusoknak volt templomuk. HODOR Károly így ír Kidéről: „... Bár melly kevés lakosokat főként nem nemeseket számláljon is ezen helység, elég volt arra hogy négy bevett hitvallást fogadjon kebelébe. Vannak tudniillik a Görög egyesültt hitüeken kivül rom. catholikusok, ev. reformátusok 's egység hívők. Mindegyik felekezetnek szentegyháza 's helybéli papja van". ím Kide és a három Borsa-völgyi falu felekezeti viszonyainak, egyházainak történetére HODOR Károly monográfiája szolgál megbízható forrásul. HODOR nemcsak saját korára vonatkozóan közöl pontos számadatokat a különböző felekezetek híveinek számáról, de az egyházi protocollumok adatai alapján a távoli múltba is nyomon követi az egyes egyházak, templomok történetét. Kidén a katolikus egyház múltja a 12. századig követhető, noha a középkori és a jelenlegi egyházi szervezet közt nincs kontinuitás. A középkori katolikus templom egyike a legkorábbi falusi templomoknak Erdélyben, amely még a 12. században épült. A 13. században bővítették, és azóta is többször átalakították. 91 A reformáció uralomra jutásával, az egyházi javak szekularizálásával 1563-ban megszűnt a dobokai esperesség, s mint a környező katolikus templomok mindegyike, úgy a kidéi is a legerősebb protestáns felekezeté lett. A katolikus hitélet hosszú időre megszűnt Kidén, a lakosság az unitárius és református vallást követte. 92 A 17. században még elenyésző volt a római katolikus nemesek száma Doboka vármegyében, a 18. században azonban - nem kis mértékben a Habsburg-ellenreformáció hatására, a protestáns arisztokrácia érvényesülési lehetőségeinek beszűkítése révén - egyre többen tértek vissza a katolikus hitre, így a Bánffy család egyik ága is. 93 1725-ben, Doboka megyében, Szarvaskenden Apor Lázár és felesége, Kapy Terézia alapították az első anyaszentegyházat. 94 Kidén a katolikus vallásgyakorlat újraélesztése Bereczky Romulád Ferenc-rendi szerzetes nevéhez fűződik, aki 1766ban, a falu déli végén lévő, addig lakatlan, kopár Nyersa-hegyen, saját pénzéből megvásárolt egy földdarabot a közföldből templom létesítésére. 1766-ban felépült a paróchia, amely 1775-ben porig égett, de hamarosan újjáépült. Ugyancsak 1766-ban készült el a katolikus templom, az I. katonai felmérés 1769-ben készült térképlapja már ábrázolja a Nyersa-hegyen. A jelenlegi, Nepomuki Szt. János tiszteletére szentelt katolikus templomot 1824-ben emelték ennek helyére a nehezen megközelíthető hegyen. Költségeit, 1013 Rft-ot Czikó Ferenc curator és a hívek adták össze. A templomot 1825-ben áldották meg, de még 1834-ben sem volt felszentelve. Két oltára közül az egyik a Szent Kereszt felmagasztalására, a másik a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére lett szentelve. Tornyában 2 harang függött, a 70 fontos nagyobb harangot a régibb harangból öntetté Vájna István, az 50 fontos kisebbik harang a hívek adakozásából készült. Az egyházmegyéhez 53 „leánymegye", falu tartozott, Kidében 104, a többi faluval együtt 379 lélekkel. A kidéi papok közt gyakran működtek ferences szerzetesek. A katolikus hívek számára gróf Bánffy József adott 1827-ben temetőkertnek való helyet, évi 4 mise mondása fejében. 95 A katolikusok száma a kidéi anyaegyházban 1834-ben 104 volt, a hozzá tartozó filiákban, Bádokon - ahol 1810 óta házi kápolna működött - 15, Borsán 50, Csomafáján 12. 1880-ban Kidén 145, 1900-ban 162, 1941-ben 139 római katolikus hívőt számláltak. 96 NYÍRÓ József, aki 1915-1919 közt a kidéi templom lelkésze volt, az akkoriban lebontott báboci református templom berendezésének ép darabjait a kidéi katolikus templomba mentette át. így került vissza Sipos Dávid Bábocra készített szószéke a kőfaragó szülőfalujába, az Umling Lőrinc által festett mennyezet négy ép kazettája pedig a kidéi katolikus templom karzatának mellvédjeként él tovább. 97 Az 1560-as évektől 1678-ig jelentős volt az unitáriusok száma is Doboka vármegyében. Zápolya Zsigmond halálával azonban e felekezet elvesztette fejedelmi támogatóját, és az unitáriusok nagy része a református hitre tért át. 98 Bádokon, Csomafáján és Kidén a 17. században is megvolt még az unitárius közösség. Kidén 1595ben az egész falu az unitárius hitvallást követte, s
