Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

TÖRTÉNELEM - TÁRSADALOM - GAZDASÁG - Történet

A történeti irodalom is elfogadja azt az először HODOR Károly megyei monográfiájában közzétett véleményt, hogy Kide, Bádok és Csomafája nemeseinek ősei a dobokai vár őrei voltak, s ezért a királyi tized fizetése alól mentességet élveztek. „A Kidéi, Bádoki és Csomafái nemesek többnyire s' főképen a' vajdák alatt őrszolgálatra ide rendelve valának. Valamikor Izabella királyné itt múlatott, különösen ezen nemesek tevék őr szolgalatjukat körülötte. Ezen szolgálatért a királyné által kiváltság szerént a' désma-bér adástól felszabadittattak 's máig sem adnak zselléreik termesztményeik 's termesztményeikről dézma-bért; Donataria czím alatt lévén attól mentiek. Utolsó (mert többre nem akadhattunk) Dobokai várnagy volt Bádoki Mátyás Izebella alatt. " Egy, a kolozsmonostori konvent országos levéltárában őrzött adománylevélre hivatkozva állítja HODOR Károly, hogy Bádoky Mátyás, a dobokai vár utolsó kapitánya, hű szolgálatai jutalmául Izabella fejedelemasszonytól Csomafáján nyert adománybirtokot, mégpedig a falu azon részét, melyet osztályos elejei elidegenítettek tőle. így osztályosává vált a már korábban is ott birtokos Csomafáji nemzetségnek.

9 A dobokai várnál való szolgálat máig élénken él a hagyományban, MÉRI István ezzel kapcsolatos mondát jegyzett fel,

10 s NYÍRÓ József is megemlékezett róla kidéi éveit megörökítő önéletrajzi regényében. PESTY Frigyes kérdőívének kitöltői is feljegyezték, hogy a kideieket „Zápollya János Erzsébet Izabella neje a Dobokai vár őizésére használta fel."

u A nemességszerzésnek a doboki várnál való szolgálattal történő összekötése Csomafáján is elevenen élt. Valószínű, hogy a dobokai várnál való szolgálat, amelyet a helyi hagyomány Izabella korához és személyéhez köt, a királyi vármegyerendszer idején már fennállt, s épp e katonai szolgálat jelenthette a kidéi, bádoki, csomafáji nemesek kiváltságánakjogalapját a 13. században zajló nagy társadalmi átalakuláskor.

12 Kide első okleveles említését 1332-ből ismerjük.

13 Az Árpád-kori eredetű (ma református) templom körül végzett feltárások azonban a falu 12. századi lakottságát bizonyították.

14 A kidéi temető valószínűleg azok sorába tartozik, amelyek az 1092. évi szabolcsi zsinat rendelkezése után keletkeztek. Ekkortól hagynak fel a korábbi „pogány" temetőkkel, s kezdenek az újonnan létesített templomok köré temetkezni.

15 ENTZ Géza a templom építését a 12. századra keltezi. 13. századi eredetű a bádoki református templom.

16 A borsai és csomafái templom szerepel az 1332- 1334 közti pápai tizedjegyzékekben. Minthogy Kidét a pápai tizedjegyzékek nem említik, temploma ekkor még filiális egyház lehetett.

17 Kide határában még egy Árpád-kori településről tudunk. Biszót egy 1304-ben kelt, 1335-ös átiratban fennmaradt oklevélben Wass Miklós csicsói várnagy perelte vissza kidéi Karachintól, mint jogtalanul elfoglalt földet. E döntés ellen 1333- ban egy olyan oklevelet mutattak be, miszerint a vitás földet 1292-ben kapta volna Egyed fia Karachin felesége, Vana leánya, Anna, mint a Vana felesége után járó hitbért és jegyajándékot.

18 Biszó máig meglévő határnév Kide és Csomafája határán.

1

" PESTY Frigyes kérdőívének kitöltői így nyilatkoztak 1864-ben a kérdéses határrészről: „Hat föld, itten is van a Veres-patak árka és Biszó kút, ez valami sok nagykövek közül bőséggel ki folyó, soha kinem száradó tiszta, iható, de nem puffasztó víz. Ezen határrészben találtatnak egy such vastagságú cserép darabok, a miről gyanítható az falunak a régi időkben ottan létezése. "

2Í) Az oklevélben említett Vana nevét is megőrizte egy földrajzi név Kide határában: Vána-tava (forráskút) a falu keleti szomszédságában.

21 A falvak életében, további fejlődésében a török megjelenése, a 17. század elejétől állandósuló háborús pusztítások, a nyomukban járó éhínség, járványok okoztak messzeható változásokat. Mihály havasalföldi vajda betörései, Básta hadainak pusztításai, majd az ismétlődő török és tatár betörések elsősorban a völgyekben, utak mentén fekvő, síksági zárt falvakat sújtották, mint ahogy a járványok is leginkább a hadak fő útvonalában eső magyar falvakat tizedelték. A pusztulások mértékéről megdöbbentő képet festenek a szemtanú történetírók.

22 A 18. század 60as éveiben török csapatok dúlták végig többször a Borsa völgyét, a lakosság egy részét elhajtották. A Rákóczi-szabadságharc küzdelmei után újabb tatár betörések sújtották a környék még megmaradt lakosságát.

23 A vérveszteség pótlására egyre nagyobb számban érkeztek román betelepülők az addig magyar lakosú falvakba. Egy részük a háborús pusztításokat jobban átvészelő környező hegyvidéki részekről, elsősorban Kővár vidékéről érkezett, de sokan jöttek távolabbi területekről, Moldvából is.

24 Hegyi pásztorkodó életmódjuknak megfelelően a jövevények eleinte nem telepedtek meg véglegesen. A 18. századi forrásokban még gyakori „vagus, vagabundus" néven összeírt vándorló személyek közt szökés-