Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

SABJÁN TIBOR: A takaréktűzhely meghonosodása a magyar parasztságnál

dig egy konyhából, a kocsmáros szobájából a borivó szobából és egy pincéből áll. Egy 1871-ben készült leírás az. örz.sekuti malom konyháját így mutatja be: „egy kis befalazott takarék tűzhely egy vas sütő csővel, alatta egy kis sütő kemenczével, van még egy kámin ajtó ffa deszkából két sarokkal és egy toló zárral jó karban, mégis egy katlan, füttő lyukján egy kis vas ajtóval jó karban."

4

" Ugyanebből az évből (1871 ) jegyeznek fel egy konyhát a keszthelyi Polgárváros 7. számú uradalmi lakóházában: „egy katlan egy kisebb és nagyobb kemencze, és egy befalazott tűzhely."

4

" Itt rögtön meg kell jegyeznünk, hogy a „befalazott tűzhely" kifejezés nem a legegyértelműbb adat, de mivel máshol, ahol csak tüzelőpadkát írnak le, nem használják a „befalazott" jelzőt, a takaréktüzhelyek esetében pedig következetesen, mi arra gondolunk, hogy itt is az utóbbi berendezésről lehet szó. Nem sorolva tovább az adatokat megállapíthatjuk, hogy Keszthelyen a jelentősebb középületekben az 1850-es években jelennek meg a takaréktűzhelyek, majd rövid időn belül szélesebb körben is elterjednek. A Keszthely környéki, de még nem paraszti épületekben az 1860-as évek végétől, az 1870-es évek elejétől mutathatók ki a takaréktűzhelyek. A takaréktűzhely meghonosodása a magyar parasztságnál Amint a bevezetőben már említettük, néprajzi kutatásunk nem foglalkozott mélyrehatóan a takaréktüzhelyek kérdésével. A népi építészet összefoglalóiban is csak rövid, és az egész nyelvterületre általánosító jellegű megállapításokat tesznek kutatóink. BARABÁS Jenő és GILYÉN Nándor Vezérfonal népi építészetünk kutatásához című munkájukban a takaréktűzhelyek legkorábbi megjelenését az 1880 körüli időkre teszik, megjegyezve, hogy példányaik ölthettek helyi jellegzetes vonást."

1 Későbbi munkájukban, a Magyar népi építészet-ben a tüzelőberendezések történetében beálló korszakfordulót az 18801910 közötti periódusra teszik, amikor is megjelennek a vaslapos takaréktűzhelyek felváltva, a nyílt tűzön főzés gyakorlatát. Az elterjedés ütemét nyugaton gyorsabbnak, keleten lassabbnak tételezik fel." A takaréktűzhely paraszti megjelenését FI LEP Antal is a 19. század második felére teszi és megállapítja, hogy elterjedése „...a falusi kapitalizálódás kibontakozásához s a tradicionális életkeretek bomlásához kapcsolódott."

5Az alábbiakban nagytáji bontásban szeretnénk megvizsgálni a takaréktűzhelyek paraszti meghonosodásának a kérdését, tesszük ezt azért is, mivel a kutatás során az a meggyőződésünk alakult ki, hogy ezek a tüzelőberendezések területileg eltérő módon és eltérő időben kerültek be paraszti lakáskultúránkba. Nyugat-Dunántúl E táj falvaiban a füstöskonyhás házak uralma a 19. század utolsó évtizedeiben megtörik és helyükre egy teljesen füstmentes konyhájú új típusú lakóház kerül, melynek katlannal kombinált mászókéményéhez zárt járatokkal csatlakozik a sarokba átlósan beépített kemence és a műves lakatosmunkával díszített többsütős, vízmelegítős takaréktűzhely. BÍRÓ Friderika kutatásaiból tudjuk, hogy ezek a konyhai együttesek az Őrség falvaiban és a göcseji részeken terjedtek el/

! A terület két falvárói, Szalafőről és Bődéről részletes feldolgozás is készült/

4 Bődén a mászókéményes konyhák az 1920-as, 30-as években terjedtek el, megépítésükben közrejátszott a családok közötti rivalizálás is.

55 A már korábban közzétett keszthelyi történeti adatokkal összhangban jól felvázolhatok a takaréktűzhelyes konyhák elterjedésének időbeli és térbeli mozgásai. A városi, mezővárosi környezetből a múlt század közepén induló folyamatok a század 70-es éveinek elején már elérik a falusi iparosok, kereskedők lakóházait, majd a század utolsó évtizedeiben a módos parasztság lakáskultúráját is megváltoztatják. A divathullám az 1920-as, 30-as évekig tart. ezután már a mozgatható takaréktűzhelyek {gyalogtűzhely, porhelt, parhert) időszaka kezdődik, melyet századunk második felében a gyári készítésű asztaltűzhelyek váltanak fel.

5

" Dél-Dunántúl A takaréktüzhelyek elterjedését először a fentiek során már tárgyalt nyugat-dunántúli területekkel szomszédos Dél-Zalában vizsgáljuk meg. KERECSÉNYI Edit munkájából tudjuk, hogy a takaréktűzhelyek térhódítása az 1880-as évektől számítható/ Egyik adatközlője úgy emlékszik, hogy aki 1890 után épített házat, az már jobbára sparheltcX épített/" A nyugat-dunántúli falvakkal ellentétben itt a takaréktűzhely nem egy füstmentes modern konyhai egységgel együtt terjed el, hanem mint önálló tüzelőberendezés, ezért a füstmentes szobába és a füstöskonyhába is megtalálhatók voltak példányaik. A szobába kerülő takaréktűzhelyeket a cserépkályhák lebontása után állították fel. Ahol két szoba, tehát két szemeskályha volt, ott a hátsó szobait lebontották, darabjaiból kipótolták az elsőt, a megmaradt szemeket pedig beépítették a szemeskályha helyére épített takaréktűzhelybe/

9 A szobában felépített takaréktűzhellyel megváltozott a ház hagyományos funkcionális rendje, ősztől tavaszig a szobában főztek, a konyhát csak nyáron használták ilyen célra.'" A konyhába kerülő takaréktűzhelyek ha kis eltéréssel is, de időben megelőzték a szobai példányokat, legalábbis ez olvasható ki abból a tényből, hogy a kályhák cseréjét a 19. század végétől számítja KERECSÉNYI Edit."

1 A szomszédos somogyi területekről az első takaréktűzhely említést 1859-ből ismerjük, de nem parasztházból, hanem a mernyei uradalomhoz tartozó göllei mesterház konyhájából.'

2 Az uradalom épületeit feldolgozó H. CSUKÁS Györgyi azt is megállapítja, hogy a takaréktűzhelyek szélesebb körű elterjedése később, az 1880-as évek tájékán következik be."

5 A parasztházak kapcsán több kutató is a századfordulót nevezi meg a takarék-