Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

DOMINKOVITS PÉTER: Báró Ebergényi László iváni uradalmának épületei egy 1713-as leírás alapján

Dominkovirs Péter BÁRÓ EBERGÉNYI LÁSZLÓ IVÁNI URADALMÁNAK ÉPÜLETEI EGY 1713-AS LEÍRÁS ALAPJÁN Az etnográfia vizsgálati körébe tartozó építészeti kutatások történeti síkú elmélyítését az archivisztika leginkább törrásközzéadásokkal tudja segíteni. így egy-egy kistáj, vagy iratképzők szerint egy adott törvényhatóság, illetve uradalom e stúdiumok számára fontos információkat tartalmazó iratanyagának feltárása és közzéadása a meglévő adatbázist értékesen gyarapítja, melynek fontossága a recens anyag pusztulásával csak nő. A forrásközzéadási sorban bár más-más hangsúllyal, de egyaránt jelentősége van a szisztematikus feltárásnak és az „egyes" publikálásának. Ez utóbbiakhoz kíván csatlakozni az alábbi kis forrásközlés, mely részletes leírás báró Ebergényi László iváni uradalmának épületeiről. Az önmagáért beszélő értékes 18. század eleji forrás nem egy főnemesi, hanem egy „bene possessionatus"-i kúriát mutat be a hozzá tartozó gazdasági épületekkel.

1 A közzéadás előtt pár szót a birtokosról, s a birtokról. Az Zala megyei eredetű Ebergényi család a 17. századi Sopron megye szerény fekvőbirtokkal rendelkező nemesi famíliája. A rokonsághoz tartozó egyik előd, Ebergényi János 1638-tól a törvényhatóság adószedői, 1647-től 1657-ig főszolgabírói hivatalait viselte. Famíliájából és vármegye birtokos nemességéből Ebergényi László emelkedett ki; a Sigray Mátyás ítélőmestcr mellett törvénygyakorlatot tanult ifjú tehetsége révén a katonai pályán futott be karriert. Czobor Ádám ezredében hadbíró lett, s a ranglétrán emelkedve 1690-ben a franciák elleni örökösödési háborúban vitézségével tűnt ki. Közel fél évszázados katonai pályáján az altábornagyi rangot is elérte. 1724. június 25-én bekövetkezett halálával családja fiága kihalt, vagyonát leányai, gr. Csáky György tábornok felesége, Ilona és gr. Viczay Jób házastársa, Eszter örökölte.

2 Bár Ebergényi László 1700 decemberében katonai érdemeiért főnemesi rangot nyert, s mind az ő, mind pedig leányainak házasodása a család vagyoni és presztízs mobilizációját mutatja, Zala, Vas, Sopron megyei birtokai valójában a jómódú középbirtokos nemesség vagyoni állapotának felelnek meg. Sopron megyében - öröklés, házasság és vásárlás útján - Ivánban (a hozzá tartozó csapodi részbirtokkal), Basztifaluban (Dasztifalu), Keresztényben rendelkezett uradalommal, illetve fekvőbirtokokkal, Sopron sz. kir. városban háza, szőlője volt.

; Maga a falu, a Sopron megyei Nagyerdő irtás községe Iván, a 17. század nagy részében - a hűtlenség miatti birtokelkobzásig a Nádasdyak sárvár-felsővidéki uradalmához tartozott, de a század második felében a kisebb birtokoscsaládok - közöttük szervitorok - birtoklásaránya megemelkedett. A Wesselényi-féle összeesküvéssel hűtlenségi perbe fogott gr. Nádasdy Ferenc elkobzott birtokai kamarai kezelésbe kerültek. Iván előbb Draskovieh Miklós, majd 1678-tól zálogjogon a család nagy vagyongyarapítója, Széchényi György érsek birtokábajutott. De a településen mint már említettem a század második felében egyre több nemes szerzett zálog és örökjogon birtokot. így az országbíró egyik szervitora, a Vas vármegye jegyzői, majd egyik alispáni hivatalát is viselő Falussy Miklós még 1661 vagy 1662 során inseriptio révén iváni udvarhelyet nyert, melyet családja rezidencionális udvarházává épített ki. László fia 1694. augusztus 29-én Széchenyi György leányával, Juliannával kötött házassága során ezt az udvarházat, s az iváni birtokot 4000 ft-ig hitvesének móringolta. Korai, 1695. évi halálával családja fiágon kihalt, s tetemes adósságait birtokai átvételével apósa vállalta magára. Ebergényi László 1697ben kötött házasságot Falussy özvegyével, Széchenyi Juliannával. SOOS Imre és MIKÓ Sándor kutatásai szerint a tábornok e már említett házassága révén végül is 1712ben kapta meg az iváni birtokokat. Ezen adatok nyomán nagy valószínűséggel állítható, hogy a birtokátvétellel kapcsolatosan készült összeírás alapvetően az egykori Falussy udvarházról ad információkat. Széchényi épületállományt óvó, azt kissé kiegészítő munkálatairól forrásunk is elszórt adatokat ad. de alapvetőbb átalakítása nem valószínűsíthető.

4 Ebergényi László halála után Eszter lánya, gr. Viczay Jób felesége örökölte az iváni birtokot, melynek így szinte a 18. századon egészében a Viczay család meghatározó földesura lett. Azt csak 1786-ban adta át Perényi báró özvegye, Viczay Jozefa a Széchenyi családnak.

5 Iván 1682. évi urbáriuma Széchényin és Falussy Lászlón kívül Szegedy Ferencet, a Czimbere és a Viczay családot, Hamerle (Hamarle) Györgyöt, Niczky Boldizsárt, Török Ferencet, Szemere Györgyöt és Szeghy Istvánt jelzi a község birtokosai között.'

1 Az 1695. évi urbárium alapján e birtokoscsaládok iváni épületeiről is némi információt kapunk. ., Viczay Adám

7 uram udvar helye min(den) szükséges szobák, istálók, szinek, és pajta sövényből építve, rajta egy kö kéménnyel együtt szabad földön van építve. "„Hamarla ur(am) Szegedy Ferencné asszonyom udvar háza hasonló sövény épletbűl, alkalmatos szobák, istálok, színek, és pajta építve rajta, egy kö kéménnyel most Hamarla György ur(am) udvar helyi melly annak elöttö Török Ferencné asszonyom háza i olt, vagyon kű épletbűl rajta két szoba egi öreg pitvar, alatta pincze, it(em) más sövény épüietbül mind(en) szükséges