Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

LUKÁCS LÁSZLÓ: Födémszerkezetek a Káli-medencében

népiskola tantermének födémé. A római katolikus iskola 1898-ban épült." s Szentgál nemesi házait a 18. században boltozott födémű szobákkal, konyhával, kamrával, tor­náccal építették. A szobák közül az elsőt csehsüveg­boltozat, a hátsót dongaboltozat fedte. w Szentgálról a Rákóczi u. 24. sz. ház a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közép-Dunántúl tájegységében épül fel. A 18. század végéről fennmaradt épület első szobáját kétszakaszos tégla csehsüvegboltozat, konyháját csehsüveg-, tornácát dongaboltozat fedi."" 1 ROMER Flóris 1860-ban így mu­tatta be a bakonyi németek lakását: „Házaik kényel­mesek, szépen fehérített oszlopzatos tornácaik, padlózott, bolthajtásos szobáik, kemény fajú, simított bútoraik vá­rosi tekintetűek, s minden esetre közönségesnél jobb létre mutatnak. ^ 11 " Boltozott födémű szobákat a bakonyi néme­tektől Márkóról, Bándról és Vöröstóról ismerünk. 102 Márkon az 1882-ben épült Petőfi u. 39. sz. ház hátsó szobája kétszakaszos csehsüvegboltozattal fedett. Vörös­tón a Fő u. 42. sz. ház hátsó szobáját csehsüvegboltozatú födémmel építették."" Nyugat felé Dél-Burgenlandban tűnnek fel a boltozott födémű lakóhelyiségek. Hainvasdon (Aschau, felsőőri já­rás) a 49. sz., 1820-ban épült ház hátsó szobája donga­boltozatos, boltozatát négy boltüreggel építették.'" 4 Felső­lövőn (Oberschützen) az 1800 körül épült, 19. sz. ház hátsó szobája dongaboltozatos födémű." 15 A Dunántúl déli és keleti részének népi építkezését a boltozott födémű helyiségek nem jellemezték. 106 A Bakony, Balaton-felvidék kisnemesi eredetű háza­inál a kamra is bolthajtásos mennyezetű. Tűzvédelmi szempontból tartották fontosnak a kő- vagy téglabolt­hajtásos födémet, nehogy az értékes gabona benne ég­jen. 1 "" Bizonyára ugyanez a magyarázata annak is, hogy a középkori bolthelyiségek, üzletek, raktárak bolthaj­tásosak voltak.'"" A bolthajtásos helyiségek vagyonvé­delmi szempontból is biztonságosak, s hőingadozásuk is kiegyenlített. Alsóörsön a későgótikus kisnemesi udvar­ház konyhájának jobb sarkába a kis dongaboltozatos kam­rát valószínűleg a 18. században a szabadkéménnyel együtt építették.""' VAJKAI Aurél is felfigyelt rá, hogy ez a Balaton vidéki kisnemesi házak bolthajtásos kamráinál Balatonhenye, Kossuth u. 90., 1983. jóval kisebb alapterületű."" Valószínű, hogy a korábbi fústöskonyha egy-egy sarkában kellett a szabadkéményt és a kamrát utólag elhelyezni. Ráadásul úgy, hogy a szoba bejárata majdnem a válaszfal közepén van, tehát az utólag beépített két kis helyiség csak eddig húzódhatott. így lett a konyha külső, csak közlekedésre használt fele nagyobb a két kis helyiséget magába foglaló belső résznél. A kamra bal sarkában lévő gótikus ablak elhelyezkedése is a kamra utólagos beépítéséről tanúskodik. Nemesvámoson a 31. sz. füstöskonyhás ház kamráját dongaboltozat fedi. Tótvázsonyban a 91. sz. füstöskonyhás házhoz kétszaka­szos csehsüvegboltozatú kamra tartozik. Balatonszőlősön a 77. sz. ház füstöskonyhája mellé bolthajtásos kamra kapcsolódik.'" Szentgálon a Dózsa u. 12. sz. házhoz dongaboltozatos kamra épült." 2 A konyhai-, néhol kamrai boltozott födémek a Kis­alföld népi építészetében is jelentkeznek. Börcsön (Győr m.) egy 1686-ban épült házban: „az egyik kamara, mely gabonaraktárnak szolgál, boltozva van, hogy tűzmentes legyen. " m A mai Dél-Burgenland felsőőri járásában is feltűnnek a dongaboltozatos kamrák. Korábban nagy hagyománya volt itt a boronából épített dongaboltozatú kástuk {Kit­ting) építésének. A házba épített téglaboltozatú kamrák tulajdonképpen e kástuk utódai. Dongaboltozatos födémű Felsőőrben az 1784-ben épült régi református parókia kisebbik kamrája." 4 Alhón (Markt Allhau) a 109. sz., 1820-ban épült ház kamrája dongaboltozatos." 5 Egyhá­zasfüzesen (Kirchfidisch) 1882-ben, a 12. sz. ház kam­ráját dongaboltozattal építették. 1 " 1 Jobbágyiban (Jabing) a 28. sz., 1798-ban épült ház különálló kamráját tégla kolostorboltozat fedte." 7 Határfőn (Schmiederait) a 8. sz., 1825-ből fennmaradt ház első szobájának padlásterébe és a kapubejárattól balra elhelyezkedő kamra {Kitting) felső szintjére is téglából dongaboltozatos födémű, tűzbiztos kamrát építettek."" Új rétfalun (Wiesfleck) a 47. sz. ház utcai szárnyának padlásterébe, a szoba, a kamra és a kapubejárat fölé, 11,5 m hosszú, tégla dongaboltozatú magtárt építettek."'' A Káli-medencén kívül a Balaton-felvidék és a Bakony több községében is feltűnnek a boltozott födémű istál­lók. 12 " Kenéséről, Alsóörsről, Füredről ismerjük Balaton­melléki előfordulásukat. 121 Szentgálon a jómódú nemesi udvarokban bolthajtásos födémű, kőlábas istállókéi épí­tettek. 122 A Kertalja u. 581. sz. ház két csehsüvegboltozatú istállóval épült. A kisebbik födémét kettő-, a nagyobbikét négy boltszakasz alkotta. A nagy istálló boltszakaszainak találkozásánál, középen egy oszlop {kűláb) tartotta a födém terhét. Négy- és hat boltszakaszos, csehsüveg­boltozatú istállók és birkaakol épült a Fő u. 19., valamint a Fő u. 31. sz. házhoz. 125 A Rákóczi u. 24. sz. házhoz hat boltszakaszos, két kíilábas, csehsüvegboltozatú istálló tar­tozik. 124 Bakonybélbcn a szabadtéri néprajzi múzeum épületének helyreállításakor derült ki, hogy a hátsó szoba után következő istálló födémé korában csehsüveg­boltozatos volt, két középső pillérrel. 125 A bakonyi német falvak istállói között is gyakoriak a csehsüveg- vagy KA

Next

/
Oldalképek
Tartalom