Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)
LUKÁCS LÁSZLÓ: Födémszerkezetek a Káli-medencében
26. kép. Marton Dániel (1858-1946) szentbékkállai kőművesmester terv raj kétszobás, szabadkéményes konyhájú, dongaboltozatos kamrájú házról poroszsüvegboltozatú, igényes épületek. |: " Márkon, a Petőfi u. 21. sz. házhoz 1904-ben építtettek négy boltszakaszos, csehsüvegboltozatú, középen pilléres istállót. 127 Dél-Burgenlandban a boltozott födémű istállók is elterjedtek. Egyházasfüzesen ilyen az 1882-ben épült, 12. sz. ház istállója. 2S Felsőlövőn az 1800 körül épült, 19. sz. ház régi istállójának egyik fele csehsüvegboltozatos födémű.' 29 Felsőlövőn az 1821 körül épült 81. sz. ház marhaistállója három-, lóistállója két boltszakaszos csehsüvegboltozatú. 1-" Összefoglalás A Káli-medencében a kereszt-mestergerendás födémű épületek a terület legrégibb lakóházai: a 18. században és a 19. század első felében épültek. A kereszt-mestergerenda nem csupán a födémgerendákat tartja, hanem a felette húzódó ollótartó gerenda révén a tető terhének hordozásában is jelentős szerepet játszik. Különösen gyakran alkalmazták a kereszt-mestergerendát a pilléres, harántboltíves tornácú füstöskonyhás házaknál. Dunántúli elterjedési területén a kereszt-mestergerendás födém a 19. század közepéig általánosan alkalmazott ácsszerkezet. A boltozott födémek két formáját: a csehsüvegboltozatot és a dongaboltozatot építették a 18. század második felétől. Csehsüvegboltozatú födémeket elsősorban a jómódú nemesi és honorácior réteg házaiban, valamint az uradalmi alkalmazottak számára épített lakóházakban találtam. Dongaboltozatú kamrát, istállót parasztházaknál is építettek. A Dunántúl vár-, kastély-, udvarház-, templom-, valamint uradalmi- és városi építészetében nagy hagyományú boltozott födémek a Káli-medencében elterjedhettek, mivel itt a boltozatok építéséhez szükséges kő, tégla építőanyag, a szakértelemmel rendelkező kőművesek és a kisnemesi építtetők ilyen irányú megrendelése, a részleges szőlőmonokultúra révén a kivitelezéshez szükséges anyagi ereje is adott volt. A boltozott födémű helyiségeket elsősorban a szabad kéményes kisnemesi házakban építették. Elterjedésükben nem csupán esztétikai, hanem tűzvédelmi, biztonsági szempontok is szerepet játszottak.
