Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)
LUKÁCS LÁSZLÓ: Födémszerkezetek a Káli-medencében
13. kép. A Kékkút. Fő u. 25. sz. ház alaprajza hogy az elnyújtott alaprajzú füstösházak födémét a mestergerenda csak úgy erősítette számottevően, ha a hosszfalakra keresztben fektették fel. 14 Olaf BOCKHORN egy 1757-ből Felsőőrből (Vas m., ma Oberwart, Burgenland) fennmaradt német nyelvű építési feljegyzés elemzése során hangsúlyozta, hogy a mestergerenda {Durchzugsbaum) a nagyobb helyiségekben, szobákban az egyik oldalfaltól a másikig húzódik és a gerendákat tartja. 1 ' Dunántúli területi elterjedésének vizsgálata előtt néhány olyan épületszerkezeti kérdéssel kell foglalkoznunk, amelyek a kereszt-mestergerendás födém eredetének, funkciójának jobb megismeréséhez hozzásegíthetnek bennünket. Délnyugat-Dunántúlon a 18. századi, elnyújtott téglalap alaprajzú füstösházaknál gerendafödémet vagy bárdolt pallófödémet készítettek. Gerendafödémnél, pallófödémnél nem minden esetben alkalmaztak födémgerendákat, hanem középen egy vagy két kereszt-mestergerendát. E szerkezeti megoldásra pallófödém esetében számtalan példa van a recens anyagban. Franz, SIMON: Bäuerliche Bauten und Geräte Südburgenland und Grenzgebiete című könyvében Alsó-Ausztriából és Stájerországból számos olyan egykori füstösszoba {Rauchstube) rajzát közölte, amelyeknek vastag pallófödémét {Bohlendecke) csupán egy keresztirányú mestergerenda {Durchzugbaum) tartja. 1 " Alsó-Ausztria bécsújhelyi járásában, Ulrichsdorfban a 6. sz. kőfalú ház szobájának 7,5-8 cm vastag pallófödémét egy keresztmestergerenda tartja, amelyen az 1828-as évszám olvasható. Kelet-Stájerországban Kroisbach község 28. sz. boronafalú házában a 17-18 cm vastag pallófödémet az 182l-es évszámmal ellátott kereszt-mestergerenda gyámolítja. A hartbergi járás St. Lorenzen am Wechsel községében a 8. sz., 1750-ben épült boronafalú ház egykori füstösszobájának födémé ugyanilyen. Ugyancsak a hartbergi járásban az Obersafen 1. és az Unterlungitz 16. sz. téglafalú házak szobáinak pallófödéme alatt 1804-es, illetve 1835-ös évszámot viselő kereszt-mestergerenda húzódik. Valamennyi itt említett pallófödém gerendák nélkül, csupán egy kereszt-mestergerendával épült. Délkelet-Stájerország stainzi járásában a 18. században és a 19. század első felében épült boronafalú házak leggyakrabban gerendafödémesek vagy pallófödémesek. Legegyszerűbb formájában a vastag gerendafödémet vagy pallófödémet egy kereszt-mestergerenda {Quertram, Restram) tartja. A kereszt-mestergerenda boronafalon túlnyúló vége faragással díszített, gyakran évszámos, közvetlenül vagy a ráhelyezett konzolfa segítségével a tető koszorúgerendáját {Fußplette) tartja. Még a későbbi deszkafódémeknél is több helyen azt látjuk, hogy a kereszt-mestergerendás szerkezetnél csupán 2-3 födémgerendát használnak. GÖNCZI Ferenc írja Göcsejből: „A falakra először a mestergerendát húzzák és pedig a homlokzati fallal párhuzamosan... A tölgyfadeszkákat megelőzőleg boronákat használtak a menynyezetnél." Gerendafödémet a Göcseji Falumúzeumban a felsőszenterzsébeti füstösház konyháján láthatunk. Tudjuk, hogy ez a helyiség volt a 18. századi füstösház magja, nagy lakókonyhája. Erős gerendafódéme az ollólábakat is tartja. A szoba és a nagykamra felett az ollólábak a kereszt-mestergerenda felett állnak.' 1 ' Tehát a kereszt-mestergerenda nem csupán a födémgerendákat tartja, hanem a felette húzódó ollótartó gerenda révén szerepe a tető terhének hordozásában is jelentős. Szalafő Pityerszerén a Papszerről áttelepített füstösház szintén gerendafódémes, kereszt-mestergerendákkal. : " A felsőszölnöki szlovén füstösház helyiségei is gerendafödémesek, kereszt-mestergerendákkal, amelyek az udvar felé kinyúlnak a tornác fölé. 21 Ezek a tornác fölé konzolosan túlnyúló keresztmestergerendák gyámolítják a tető koszorúgerendáját. Az utcai homlokzaton konzolosan túlnyúló két koszorúgerenda és köztük az ugyancsak kinyúló hosszirányú födémgerendák tartják a lekontyolt nyeregtetős házak előreugró ormát. Ilyen szerkezettel épült a Vasvörösvár (Rotenturm a. d. Pinka) 84. sz. boronafalú ház, amelynek oromtartó gerendájába az 1794-es évszámot vésték." A szerkezeti megfigyelések közé tartozik, hogy a Bakony, Balatonfelvidék pilléres, harántboltíves tornácú házainál gyakran alkalmazták a kereszt-mestergerendát. :; Konzolosan túlnyúló végeinek a tornác feletti koszorúgerenda tartásában ugyanolyan szerep jutott, mint a pilléreknek. A keresztirányú mestergerenda az osztatlan füstöskonyhában indokolt szerkezeti elem, ezzel szemben a szabadkéményes konyha boltozatát egyik oldalon a hosszirányú
