Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

LUKÁCS LÁSZLÓ: Födémszerkezetek a Káli-medencében

vágóörs község 1843-ban eladta a Bax-háznál lévő épí­tőanyagokat: a konyha pallás és gerendák is értékesítésre kerültek.'' Zalaegerszegre valószínűleg már fenyőfáért ment el a törvénybíró, az eladott konyhafödém viszont még keményfa lehetett. A 19. század második felében és századunkban épült házak födémé és tetőszerkezete már elsősorban fenyőfá­ból készült. Fenyőfával az I. világháború végéig, elvétve az 1920-as évekig a felső-őrségi magyar és a nyugat-ma­gyarországi (burgenlandi) hienc fuvarosok látták el a Ká­li-medence községeit. 7 Adatközlőm, Mohos Károly (sz. 1901 ) köveskáli lakos így beszélt róluk: „A stájer hencek jöttek kocsival, nagy igás héndovakka\, a nyakukon iga volt. Szekerüknek két fenyődurungból állt az oldala, négy rakoncája volt, közte a fenyődeszka, léc, gerenda, szaru­fa. Csak a fuvarosnak volt egy szalma- vagy szénaülése, a lábai lógtak a kocsirúdra. Hátul meg három lécből óriási saráglya volt, ahol tartották a szénát a lovaknak. Sokszor tíz kocsi is jött egymás után. A fa tetején voltak az üres hordók, még négy is volt egy kocsin, húsz-huszonöt hek­tolitert is elvittek egy kocsival. Az 1920-as évekig jártak ide. Tapolca felől, Mindszentkállán keresztül jöttek. A nagykocsmánál volt a beszálló, ha este értek ide, akkor oda beszálltak. Mentek Tagyonba, Zánkára, Antalfára. A nagykocsma istállójába harminc ló fért, a lábasfészer alá beálltak a kocsival. Reggel mentek tovább. Visszafelé is itt aludtak. Akinek kellett, szólt nekik, hogy hozzanak fát, megrendelték. Úgy is volt, hogy lehetett tőlük szabadon venni. Borért is lehetett tőlük fát venni. A hegyben rakod­tak meg a borral. Piros almát is hoztak ládaszám, aminek a belseje is piros. Azt itt adták el pénzért. Nagyon olcsón adták. Felsőőrből, Pinkafőről, Zalalövőről jöttek. A fáért átmentek Stájerbe. A hencek tudtak magyarul, törve be­széltek, mint a magyarországi svábok." Balatonhenyén özv. Böde Józsefné (szül. 1905) a hienc fuvarosok kap­csán említette: „A magyar fenyő nem jó, nem tartós, a német fenyő a tartós. 1 ' A Keleti-Alpokból származó fenyőfa mellett, elvétve az Északnyugati-Kárpátokból a Vágón Komáromig leúszta­tott fa is érkezett területünkre. A vasútvonalak épülése után a fát Komáromból Szántódig vasúton, onnan kom­pon szállították a fülöpi révig. Ezzel kapcsolatban a kővágóörsi Bárány András a következőket jegyezte be gazdasági naplójába 1863-ban: „Múlt évi szeptember kö­zepén voltam Révkomáromban épület fáért, hozattam is vasúton, bár nem elegendőt, ami igen sokba került, mert a' vasúti és balatoni szállításért fizettem annyit a' meny­nyit maga a' fa ért." 8 Századunkban már leggyakrabban a közeli fatelepeken szerezték be az épületfát. Révfülöpön, Díszeiben, Tapol­cán deszkametsző és fatelep is volt. A hiencek elmara­dása után Révfülöpön Polacsek Ármin nyitott fakereske­dést. Stájerországban volt erdeje, onnan hordta a tat. A révfülöpi vasútállomás közelében Páskec Miksa kővágó­örsi fakereskedő is fatelepet nyitott. Vasúton hozatta a fát Stájerországból, Burgenlandból. Köveskálon Bulger Ti­vadar tartott fenn faanyagot is árusító telepet. Boltozott födémek Káli-medencében napjainkig a legrangosabb falusi épü­letek a templomok. Építéstörténetüket végigkísérve ta­pasztaljuk, hogy a bonyolultabb épületszerkezeteket, a szilárd építőanyagokat korábban alkalmazták rajtuk, mint a parasztházakon. Építésükhöz, bővítésükhöz szakkép­zett, gyakran távoli vidékekről érkező mestereket is hív­tak. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1745-ös egy­házlátogatásijegyzőkönyvéből a mindszentkállai templo­mot ismerhetjük meg: „A szentegyház szilárd anyagból épült, szentélye boltozott, a hajó gerendás mennyezetű, fazsindely fedi." 9 A mindszentkállai templomban tehát már a 18. század első felében a gerendás födémű mellett boltozott födém is volt. Boltozott födém helyiségeket a 18. század második felében már lakóházakban is építet­tek. Köveskálon 1816-ban Szentpéteri Sára úgy végren­delkezett, hogy az örökül hagyott pénz egy részéből „a parochiális első és bolt szoba földje ki deszkáztassék." 1 " Köveskálon eszerint a református parókia első szobája gerendás-, a hátsó boltozott födémű volt. A boltozott födémek két formájával: a csehsüvegbolto­zaAa\ és a dongaboltozatta] gyakran találkozunk a Káli­medence községeiben. Csehsüvegboltozatú szobákat {csehbót, bótszoba), konyhákat, tornácokat {gang) első­sorban a jómódú nemesi és honorácior réteg házaiban, valamint az uradalmi alkalmazottak számára épített lakó­házakban találunk. Később ezek a házak jómódú parasz­tok tulajdonába kerülhettek. Dongaboltozatú kamrát (bótkamra), istállót (bótistálló) parasztházaknál is talá­lunk. A boltozatok anyaga kő, vagy tégla. Csehsüvegboltozatú Köveskálon Szomjas György Fő u. 24. sz. alatti házában a hátsó szoba. Az első szoba ge­rendás. A ház korábban Rédey István uradalmi gaz­datiszté, később Kövesdi Károlyé volt. Győrffy Kálmán­nál (Fő u. 40.) a hátsó kisszoba csehsüvegboltozatú. A ház jómódú nemesi famíliáké (Szalay, Kenessey) volt. Csehsüvegboltozatú a szoba és a konyha Borbély Gyula házában, (Henyci u. 58.). Az épület 1952-ig Fábián Zsigmond jómódú birtokos tulajdona volt, aki három ház­zal is bírt Köveskálon. Ezt a házat a hagyomány szerint olasz kőművesek építették. Fábiánék másik háza (Henyei Li. 24.) jelenleg Szokoly Lajosé. Ennek csehsüvegboltoza­tú első szobájában az 1910-es években tejcsarnok működött. A szoba csehsüvegboltozatú födémét Szokolyék 1972-ben bontották le, mivel alatta a falak és felette a csipkelál is megrepedtek. Az előszoba födémé ma is csehboltozat. Vörös Károly házánál (Fő u. 40.) az első szoba födémé csehsüvegboltozat, a mellette lévő kamráé dongaboltozat. Zalka Lajosné háza (Iskola u. 6.) a 19. század második felében Vörös Dániel jómódú nemesé volt. Első szobája csehboltozatú, a konyhából fűthető zöld cserépkályhát 1982-ben bontották le. Az előszoba és a konyha csehboltozatú födémét a szabadkémény megszün­tetésekor. 1951-ben bontották le. A ház jelenleg közös udvarban áll: a második része Fülöp Károlynéé. Itt a szoba födémé korábban csehboltozatú volt. A kamráé és

Next

/
Oldalképek
Tartalom