Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)
LUKÁCS LÁSZLÓ: Födémszerkezetek a Káli-medencében
vágóörs község 1843-ban eladta a Bax-háznál lévő építőanyagokat: a konyha pallás és gerendák is értékesítésre kerültek.'' Zalaegerszegre valószínűleg már fenyőfáért ment el a törvénybíró, az eladott konyhafödém viszont még keményfa lehetett. A 19. század második felében és századunkban épült házak födémé és tetőszerkezete már elsősorban fenyőfából készült. Fenyőfával az I. világháború végéig, elvétve az 1920-as évekig a felső-őrségi magyar és a nyugat-magyarországi (burgenlandi) hienc fuvarosok látták el a Káli-medence községeit. 7 Adatközlőm, Mohos Károly (sz. 1901 ) köveskáli lakos így beszélt róluk: „A stájer hencek jöttek kocsival, nagy igás héndovakka\, a nyakukon iga volt. Szekerüknek két fenyődurungból állt az oldala, négy rakoncája volt, közte a fenyődeszka, léc, gerenda, szarufa. Csak a fuvarosnak volt egy szalma- vagy szénaülése, a lábai lógtak a kocsirúdra. Hátul meg három lécből óriási saráglya volt, ahol tartották a szénát a lovaknak. Sokszor tíz kocsi is jött egymás után. A fa tetején voltak az üres hordók, még négy is volt egy kocsin, húsz-huszonöt hektolitert is elvittek egy kocsival. Az 1920-as évekig jártak ide. Tapolca felől, Mindszentkállán keresztül jöttek. A nagykocsmánál volt a beszálló, ha este értek ide, akkor oda beszálltak. Mentek Tagyonba, Zánkára, Antalfára. A nagykocsma istállójába harminc ló fért, a lábasfészer alá beálltak a kocsival. Reggel mentek tovább. Visszafelé is itt aludtak. Akinek kellett, szólt nekik, hogy hozzanak fát, megrendelték. Úgy is volt, hogy lehetett tőlük szabadon venni. Borért is lehetett tőlük fát venni. A hegyben rakodtak meg a borral. Piros almát is hoztak ládaszám, aminek a belseje is piros. Azt itt adták el pénzért. Nagyon olcsón adták. Felsőőrből, Pinkafőről, Zalalövőről jöttek. A fáért átmentek Stájerbe. A hencek tudtak magyarul, törve beszéltek, mint a magyarországi svábok." Balatonhenyén özv. Böde Józsefné (szül. 1905) a hienc fuvarosok kapcsán említette: „A magyar fenyő nem jó, nem tartós, a német fenyő a tartós. 1 ' A Keleti-Alpokból származó fenyőfa mellett, elvétve az Északnyugati-Kárpátokból a Vágón Komáromig leúsztatott fa is érkezett területünkre. A vasútvonalak épülése után a fát Komáromból Szántódig vasúton, onnan kompon szállították a fülöpi révig. Ezzel kapcsolatban a kővágóörsi Bárány András a következőket jegyezte be gazdasági naplójába 1863-ban: „Múlt évi szeptember közepén voltam Révkomáromban épület fáért, hozattam is vasúton, bár nem elegendőt, ami igen sokba került, mert a' vasúti és balatoni szállításért fizettem annyit a' menynyit maga a' fa ért." 8 Századunkban már leggyakrabban a közeli fatelepeken szerezték be az épületfát. Révfülöpön, Díszeiben, Tapolcán deszkametsző és fatelep is volt. A hiencek elmaradása után Révfülöpön Polacsek Ármin nyitott fakereskedést. Stájerországban volt erdeje, onnan hordta a tat. A révfülöpi vasútállomás közelében Páskec Miksa kővágóörsi fakereskedő is fatelepet nyitott. Vasúton hozatta a fát Stájerországból, Burgenlandból. Köveskálon Bulger Tivadar tartott fenn faanyagot is árusító telepet. Boltozott födémek Káli-medencében napjainkig a legrangosabb falusi épületek a templomok. Építéstörténetüket végigkísérve tapasztaljuk, hogy a bonyolultabb épületszerkezeteket, a szilárd építőanyagokat korábban alkalmazták rajtuk, mint a parasztházakon. Építésükhöz, bővítésükhöz szakképzett, gyakran távoli vidékekről érkező mestereket is hívtak. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1745-ös egyházlátogatásijegyzőkönyvéből a mindszentkállai templomot ismerhetjük meg: „A szentegyház szilárd anyagból épült, szentélye boltozott, a hajó gerendás mennyezetű, fazsindely fedi." 9 A mindszentkállai templomban tehát már a 18. század első felében a gerendás födémű mellett boltozott födém is volt. Boltozott födém helyiségeket a 18. század második felében már lakóházakban is építettek. Köveskálon 1816-ban Szentpéteri Sára úgy végrendelkezett, hogy az örökül hagyott pénz egy részéből „a parochiális első és bolt szoba földje ki deszkáztassék." 1 " Köveskálon eszerint a református parókia első szobája gerendás-, a hátsó boltozott födémű volt. A boltozott födémek két formájával: a csehsüvegboltozaAa\ és a dongaboltozatta] gyakran találkozunk a Kálimedence községeiben. Csehsüvegboltozatú szobákat {csehbót, bótszoba), konyhákat, tornácokat {gang) elsősorban a jómódú nemesi és honorácior réteg házaiban, valamint az uradalmi alkalmazottak számára épített lakóházakban találunk. Később ezek a házak jómódú parasztok tulajdonába kerülhettek. Dongaboltozatú kamrát (bótkamra), istállót (bótistálló) parasztházaknál is találunk. A boltozatok anyaga kő, vagy tégla. Csehsüvegboltozatú Köveskálon Szomjas György Fő u. 24. sz. alatti házában a hátsó szoba. Az első szoba gerendás. A ház korábban Rédey István uradalmi gazdatiszté, később Kövesdi Károlyé volt. Győrffy Kálmánnál (Fő u. 40.) a hátsó kisszoba csehsüvegboltozatú. A ház jómódú nemesi famíliáké (Szalay, Kenessey) volt. Csehsüvegboltozatú a szoba és a konyha Borbély Gyula házában, (Henyci u. 58.). Az épület 1952-ig Fábián Zsigmond jómódú birtokos tulajdona volt, aki három házzal is bírt Köveskálon. Ezt a házat a hagyomány szerint olasz kőművesek építették. Fábiánék másik háza (Henyei Li. 24.) jelenleg Szokoly Lajosé. Ennek csehsüvegboltozatú első szobájában az 1910-es években tejcsarnok működött. A szoba csehsüvegboltozatú födémét Szokolyék 1972-ben bontották le, mivel alatta a falak és felette a csipkelál is megrepedtek. Az előszoba födémé ma is csehboltozat. Vörös Károly házánál (Fő u. 40.) az első szoba födémé csehsüvegboltozat, a mellette lévő kamráé dongaboltozat. Zalka Lajosné háza (Iskola u. 6.) a 19. század második felében Vörös Dániel jómódú nemesé volt. Első szobája csehboltozatú, a konyhából fűthető zöld cserépkályhát 1982-ben bontották le. Az előszoba és a konyha csehboltozatú födémét a szabadkémény megszüntetésekor. 1951-ben bontották le. A ház jelenleg közös udvarban áll: a második része Fülöp Károlynéé. Itt a szoba födémé korábban csehboltozatú volt. A kamráé és
