Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

LUKÁCS LÁSZLÓ: Födémszerkezetek a Káli-medencében

födémgerendák futása párhuzamos a ház hossztengelyével. Monoszlón Károlyi Gyula (Hegyi u. 1.) és Mindszent-kállán a Hoffmann Gyula-féle házban (Rákóczi tér 18.) az első szoba födémgerendáit találtam a ház hossztengelyével párhuzamos fekvésben. Kővágóörsön Egyed Lajosné házában (Ady u. 7.) az első szobában 4, a hátsó szobában 3 fenyőfa gerenda az épület hossztengelyével párhuzamosan fut. Özv. Antal Istvánné házában a konyha és a hátsó szoba keményfa födémgerendáit találjuk ilyen helyzetben. Orovicz Kálmánné házánál (Jókai u. 64.) a hátsó szobában az 5 fenyő gerenda párhuzamos a ház hossztengelyével. A gerendákon 1 m hosszú darabokban helyezkednek el a széles fenyő födém-deszkák. Kurányi Imrééknél (Jókai u. 99.) és Rohály Gábor házánál (Rákóczi u. 10.) a hátsó szoba keményfa födémgerendái is párhuzamosak a ház hossztengelyével. Kékkúton Heiter Erzsébet házában (Fő u. 54.) valamennyi helyiség: szoba, konyha, kamra, istálló födémgerendái ilyen helyzetűek. Für Karolin (Fő u. 31.) házánál az első szoba, Egyed Károlynál (Fő u. 52.) a hátsó szoba födém-gerendáinak elhelyezkedése 4. kép. Kereszt-mestergerenda a monoszlói református parókia első szobájában (1765). 1982. 5. kép. Kereszt-mestergerenda az első szobában. Szentbékkálla, Zrínyi u. 5., 1983. párhuzamos az épület hossz-tengelyével. Az egykori füstöskonyhákban a gerendák ilyen irányú futása gyakran előfordult. Balogh Imre (Balatonhenye, Kossuth u. 105.), Lengyel Mária (Szentbékkálla, Zrínyi u. 5.), özv. Antal Istvánné (Kővágóörs, Petőfi u. 38.), özv. Szilágyi Jánosné (Kővágóörs, Vörös-marty u. 4.) egykori füstöskonyhájában ma is a ház hossztengelyével pár-huzamosan futnak a gerendák. Köveskálon özv. Hajba Lajosné (Fő u. 5.) házának építésekor, 1885-ben hátul megmaradt a szobafüstöskonyha-istálló beosztású régi ház. A konyhában a gerendák a ház hossztengelyével párhuzamosan helyezkednek el. Az említett épületek a terület legrégibb lakóházai közé tartoznak, valamennyi a 18. században és a 19. század első felében épült. Kereszt-mestergerendát a 19. század második felében vagy századunkban épült lakóházban nem találtam. Ugyanígy a födém anyagaként alkalmazott keményfa is a 19. század közepét megelőző időszakra jellemző. Tudjuk, hogy valamennyi község határához nemesi, paraszti tulajdonú erdő tartozott, amelynek állománya elsősorban lombosfa, keményfa volt. A keményfa födémek és a tetőszerkezet anyaga ezekből az. erdőkből származik. A balatonrendesi árendásház 1827-ből fennmaradt becsüleveiében még keményfa födémről olvashatunk: „Első szobában 16 szál tölgyfa padlás deszkát minden munkával együtt 20 Ft. Első szobában négy fő gerendát, minthogy bükfák és a' mester gerendát 8 Ft. Konyhában öt gerendát 10 Ft. 30 Kr. Konyhának padlását 13 Ft. 30 Kr. Kamurának a' rósz padlást gerendákkal együtt 6 Ft. Istállóban lévő négy hitvány gerendát 6 Ft. Ugyan annak padlását melly 18 szál deszkából áll sárzással együtt 18 Ft. Szoba és konyha tomátz fölött való deszkákat sárzással együtt"

4 6 Ft. Nemes Mórotz Ferenc kővágóörsi törvénybíró 1828ban a községi alsó kocsma és mészárszék építéséhez Zalaegerszegen vásárolt 9 gerendát és egy szelement.' Kő6. kép. Kereszt-mestergerenda az első szobában. Kővágóörs, Vörösmarty u. 10., 1984.