Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

NAGY GÉZA: Adatok Karosa településtörténetéhez

maradt, a legfiatalabb pedig Felsőbereekibe nősült. A felsorolást ezen a déli oldalon még tovább lehetne folytatni, mert a Táncsics Mihály utcának nem itt van a vége, hanem öt házzal lejjebb. A régi falu azonban a Lőrincz portával ért véget, a többi már a 20. század első harmadának vége felé épült. Az utca északi oldalán lévő portákat, azok mai és 50 évvel ezelőtti lakóit visszafelé haladva vesszük számba. 2. 1. Lőrinczékkel szemben, az utca másik oldalán jelenleg az ÁFÉSZ iparcikkboltja néz az utcára, mögötte a Karosa tó felé eső részen egy kocsma van, melyet a népnyelv Árnyasnak nevez. Ötven éve ez csak egy kis háromszögű terület volt, rajta egy rogyadozó épülettel. Ez a düledező épület valamikor kovácsműhely volt és egy Konkoly nevű ember élt benne, akiről egy ballada is megemlékezett. A terület út felőli oldalán egy mély árok húzódott, mely a falu csapadékvizét vezette le a Karcsába. A másik oldalon a Karcsa tó zárta el a terjeszkedést. 1936-ban megalakult a faluban a „Hangya" szövetkezet. Kezdetben egy bérelt házban működtette boltját, majd megszerezték ezt a helyet. Az árkot megszüntették, betongyűrűket raktak bele és betöltötték a felette lévő részt. Ebben az időben nyaranként a Karcsa ezen a helyen kiszáradt. Ezt kihasználva a szövetkezet vezetősége a mederből a leventékkel földet hordatott és megnagyobbította a területét. Ezután épült itt fel a szövetkezet új épülete, mely egy boltot, egy kocsmát és a boltos szolgálati lakását tartalmazta. Az épület 1945 után a megalakult földművesszövetkezet kezelésébe került. Megszüntették a kocsmát és a kocsmahelyiséget egybenyitva a bolttal, egy új, nagyobb alapterületű üzletet alakítottak ki. 1958-ban a földművesszövetkezetet és így az épületet is a sátoraljaújhelyi ÁFÉSZ kebelezte be. Épített hozzá és így alakult ki egy önkiszolgáló élelmiszer- és egy iparcikkbolt. Megszüntettek az addig még meglévő szolgálati lakást is és a Karcsa tó felé eső részen egy italboltot nyitottak. 2 1 A bolttól felfelé, észak félé haladva ma Czinke István portáját találjuk, ahol jelenleg feleségével és kisebbik fiával él. Egészen más volt ennek a portának a képe öt évtizeddel ezelőtt. A bolttól mintegy 100-120 méterre, ahol most Czinke István nagykapuja van, a községi kovács lakás volt egybeépítve a kovácsműhellyel. Amikor a „Hangya" szövetkezet épületét kezdték építeni, a kovácsműhelyt és a lakást elbontották. A Czinke István jelenlegi háza helyén egy hosszabb nádfedeles ház állt, amelyben három család lakott. Az északi végében, az elején Czinke Ferenc családjával, középen Czinke András, aki a korábban említett lakásba költözött, leghátul pedig Czinke Sándor lakott, aki az 1930as évek végén építette mai házát. Itt élt feleségével, felesége Amerikát megjárt nagynénjével, nevelt és két édes fiával, valamint lányával. A nevelt fiú odaveszett a II. világháborúban, a lány és a legkisebb fiú elkerült a háztól. miután férjhez ment. illetve megnősült, a szülőkkel Czinke István maradt. 2. 3. A Czinke porta után a karcsaszóli Vajdák portája következik, melyen ma özvegy Szabadka Béláné lakik fiával, Bélával és annak családjával, özvegy Szabadka Miklósné 2 gyermekével és a közvetlenül a Karcsa partra járó lakásban özvegy Baba Árpádné él. Egy fél évszázada, az utcára háttal - mint ahogy most is volt a karcsaszéli Vajda József háza, aki apjával, feleségével, négy lányával és fiával lakott itt. A legidősebb és a két kisebb lány elkerült a háztól, a fiú gyermekkorában meghalt. A második lányhoz vöt fogadtak és a családi házban maradt, két fiú és egy lánygyermekük született. Az udvaron nyugat-keleti irányban, a Karcsára vezető köz mentén volt Rózsa Vajda Ferenc háza, aki feleségével és három lányával élt itt. A két fiatalabbik lány férjhezmenetele után elkerült a háztól, a legidősebbhez vőt fogadtak. A szülők halála után a vő a Kossuth Lajos utcában épített és családjával odaköltözött. Rózsa Vajda Fcrencével szemben volt egy másik ház, melyben egy Vajda lány, özvegy Lénárt Sándorné lakott. O később Czinke Ferenc felesége lett, s amikor férje a Czinke portán építkezett, ezzel a házhellyel bővítette portáját. Erre a házra háttal, homlokzatával a Karcsa tóra nézve állt Varga János háza. Ebben élt a családfő feleségével, két fiával és lányával. Az idősebbik fia és a lánya elkerült a háztól, a kisebbik IIa haza nősült és itt élt a szülők halála után feleségével és két lányával. A kisebbik lánya a férjhezmenése után a nagyanyja házába költözött, a nagyobbik lányhoz vőt fogadtak. Neki két gyermeke született, s megözvegyülése után a fiával élt a lakásban, miután lánya férjhez ment és előkerült a háztól. Az a ház. amelyben most Baba Árpádné lakik, 50 évvel ezelőtt zsidólakás volt. Hartmann József élt benne feleségével, apósával, anyósával. Hartmann Józsefnek kocsmája volt, annak jövedelméből tartotta el a családot. Miután a tulajdonos nem tért vissza a deportálás után, Baba Károly, volt községi kovácsmester vásárolta meg és ettől kezdve itt dolgozott haláláig, mint községi kovács. Az. épületben lakott a családja is. Halála után fia maradt a lakásban, az özvegye él benne ma is. 2. 4. A Karcsa tóhoz vezető kőz északi oldalán van Czinke János portája. A jelenlegi tulajdonos már a harmadik nemzedék ezen a helyen és ezen a néven. A mostani Czinke Jánosnak két fia, felesége és anyja él a lakásban. Ötven évvel ezelőtt ez a porta még a Séra családé volt és a nagyapa. Czinke János a Czinke portáról nősült ide. O volt a családfő. Itt élt a családban a felesége, az ugyancsak János nevet viselő fia, annak felesége, valamint két gyermeke. 2. 5. Ez után egy közös porta következik, illetve következett. Ma már csak özvegy Dakos Józsefné lakja, de öt évtizeddel