Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

NAGY GÉZA: Adatok Karosa településtörténetéhez

1943 tavaszán egy nagyobb tűzvész pusztított a faluban, illetve az utcában. A fél utca nádas házai leégtek, s a tűzvész után az udvarok nagy része átrendeződött, a legtöbb helyen megszűnt a közös porta. A Szabadkáknál is ez történt. Ferkovics András a Szőlőhomokban lévő házhelyére épített. Szabadka Gy. István átkerült a Ferkovics András helyére, Szabadka Albert is elköltözött innen a Kossuth Lajos utcába. Lakóházat ott vett, miután a Táncsics Mihály utcában lévő házat a községnek eladta. Költözésének oka az új út volt, mert megépülte után a nagy forgalom miatt lakásának fala repedezni kezdett. A község a falakat újraépítette, megerősítette és csecsemőgondozót rendezett itt be. Megszűnte után a Ricse és Vidéke Takarékszövetkezet építette fel a helyén fiókját. Ma is a Takarékszövetkezet fiókja működik itt. 1. 2. Szabadka Gy. István, illetve fia Szabadka Bertalan portája után a Horváth Sándor H(uszár) portája következik. Itt él Horváth Sándor feleségével és három gyermekével. Jelenleg Horváth Sándor, akit jobban ismernek Pác/ Sanyiként, különváltan él feleségétől. Három gyermeke közül a legidősebb lánya Pestre, a fia Miskolcra költözött, ott családosodtak meg. Legkisebb lánya és annak a férje, három gyermeke a különváltan élő feleséggel élnek közös háztartásban. Ez a porta is valamikor közös porta volt, de már ezelőtt 50 esztendővel sem lakott itt más. Akkor Horváth Sándor apja, Horváth János H(uszár), vagy ragadványnevén nevezve Cigrus Janibácsi volt a családfő. Neki egy lánya ide a faluba ment férjhez, majd később férjével Pácinba költözött. Az idösebbik, József nevű fiú is ebben a lakásban élt feleségével és 4 gyermekével. A hattagú család a lakás hátsó szobájában húzódott meg, 1945 után pedig a Felszabadulás utcában épített egy kis házat, s oda költözött gyermekeivel. Az apja ragadványnevet ő is, a gyermekei is örökölték. Horváth János H. 1912-ben feleségével együtt Amerikába akart kivándorolni. Jani bácsit szemhibája miatt Hamburgból visszaküldték, a felesége azonban kiment és csak 1921-ben jött haza. Horváth János háza egészen az 1950-es évekig a fiatalság kedvenc találkozóhelye volt, mert amíg a faluban gyakorolták a fonást-szövést, a lakásában mindig fonóház működött. 1. 3. Kelet felé haladva a következő közös udvaron három család lakott. Horváth János H. házára háttal volt a Benkő István háza. Itt lakott az anyjával, két lány és egy fiútestvérével, feleségével és fiával. Innen mentek férjhez a lányok, az egyik a Szőlőhomokba, a másik a Laposra. A fiútestvér nem nősült meg. haláláig a református egyház harangozója volt. Az anya, özvegy Benkő Istvánné mestere volt a csontkovácsolásnak, a kenésnek, a ficamok gyógyításának. Velük szemben a közös portán K. Szabó Lajos és családja lakott. Házuk homlokzata a Főutcára nézett. K. Szabó Lajosnak felesége, két lánya, két fia, apja, anyja, húga élt a házban. Az utóbbi Nagyrozvágyra, a kisebbik lány a román határ mellé, a nagyobbik lány a faluba, Karcsára ment férjhez. A kisebbik fiú Csehszlovákiába. Bodrogszerdahelyre nősült. A szülői házban a nagyobbik fiú. Szabó János maradt. Ide is nősült. Három gyermeke közül a legidősebb fiú Ricsére nősült, a kisebbik fiú ugyan még nőtlen (38 éves), de a kertjük végére már házat épített magának. Miután Szabó János viszonya feleségével megromlott, az asszony a legkisebbik gyermekkel nőtlen fiához költözött, az apa édesanyjával maradt. K. Szabó Lajos házával egy fedél alatt, a porta kert felé eső részében lakott szülei halála után Tóth Sándor feleségével, lánygyermekével és két húgával. Jelenleg özvegy Tóth Sándorné él csak itt, férje meghalt, lánya férjhez ment a Rákóczi utcára. Az egyik húg az 1930-as évek végén, az akkor visszacsatolt felvidéki faluba, Zemplénbe ment férjhez, a másik egy karcsai özvegyember felesége lett. 1.4. Ezután a Mihály porta következik, melyen jelenleg Mihály Géza lakik feleségével, idösebbik fiával és annak feleségével. A Mihály portát a Vajdák portája követi, de most már Bajusz József él itt feleségével és 2 gyermekével, miután néhány évvel ezelőtt a tulajdonosok Sátoraljaújhelyre költözve eladták. Ma a Mihály és a Vajda porta két telekként szerepel, de 50 évvel ezelőtt ez is közös porta volt és négy család húzódott meg rajta. K. Szabó Lajos házára háttal állt Mihály János háza. Az utca felé eső lakrészben lakott Mihály János feleségével és három gyermekével. Közülük a két idősebb lány volt, ők a faluba mentek férjhez. A fiú hazanősült és két gyermeke született. Az idösebbik vele van most is, a fiatalabbik pedig Bodroghalomba nősült, majd hazaköltözött Karcsára és a kert végére épített magának, illetve családjának családi házat. A kert felé eső lakrészben Szabadka János Gy., Mihály János feleségének első házasságából született fia lakott a feleségével és két fiával. 1945 után a család innen a Felszabadulás utcába költözött, miután a juttatott házhelyre házat építettek maguknak. A Mihály család házával átellenben volt egy fedél alatt Vajda András és K. Vajda Sándor lakása. Vajda András feleségével, lányával és apjával lakott az utcára néző lakásrészben, majd az 1950-es években a mai Sport utcában építettek házat maguknak és oda költöztek. A kert felé eső házrészben K. Vajda Sándor, felesége és két lánya élt. Az idősebb lány egy pácini fiúhoz ment férjhez és Miskolcra költöztek. A kisebbik lányuknak is pácini férje lett, aki hozzájuk költözött. A termelőszövetkezet megalakulása után mindketten Sátoraljaújhelyen kaptak munkát, ezért ott építkeztek és a házuk felépülése után elköltöztek Karosáról, a szülői házat pedig eladták. 1. 5. A következő két házban ma összesen hatan laknak. A Vajdáék portája után következőben özvegy Dakos Gézáné él fiával, a házukra háttal lévő házban pedig Horváth Gusztáv