Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

HÁLA JÓZSEF: A rezi kőipar

17. kép. Szűz Mária ábrázolása az 1876-ban készített rezi Andor-kereszten kő fa ragom esterek tevékenységét már nem sikerült tanulmányoznom és megörökítenem, de készítményeik nagy része Reziben és a Dunántúl más településein ma is megvan és dicséri munkájukat, őrzi emléküket. ESZES László szerint a Nyugat- és Délnyugat-Dunántúlon a 18. század második felében kezdett megnövekedni a kőből készített szakrális emlékek száma. „A kőkeresztek állításának általános divatját Keszthely közvetlen környékén Zitterbarth József indította el" (1-2. kép) és később a szintén keszthelyi kőfaragómester, Kugler Mihály lett „a haszonélvezője annak a divatnak, amelyet Zitterbarth József honosított meg a Balaton vidékén." „A 19. század első felében Keszthelyen működött két mester tette általános divattá a kőből faragott keresztek és síremlékek állítását. Az országúti keresztek azon időtől szaporodtak el a területen, amikor Zitterbarth József felállította az elsőt 1800-ban, Vonyarcon/'" RÉTHELYI Jenő az 1980-as évek elején a keszthelyi esperesi kerület 13 plébániájának és a közvetlen környék 29 településének területén 279 kőkeresztet, 18 fakeresztet és 57 szobrot vett számba és azokat a felépítés, a faragástechnika, valamint a díszítések alapján csoportosította.'" Az említett szempontok alapján 4 csoportot tudott megkülönböztetni. Az első csoportba a 19. század első három évtizedében, a keszthelyi Zitterbarth József műhelyében készült szakrális emlékeket sorolta, amelyekre a barokk stílus a jellemző."' A második csoportba tartozó, 1830 és 1860 között faragott, Kugler Mihály műhelyéből kikerült művek nem egységes stílusban készültek, mert a jeles keszthelyi mester mellett sok idegen, különféle országokból és vidékekről származó kőfaragó is dolgozott.

60 Az 1860-tól a századfordulóig terjedő időszak készítményeire, a keszthelyi Kugler Ferdinánd műhelyében létrehozott alkotásokra a neogót és a neoromán stílus a jellemző."

1 A negyedik csoportba sorolt, a századforduló óta készült műveket eklektikusnak nevezte, amelyeken a román, a barokk és a reneszánsz elemek keverednek és rájuk a „teljes stílusbeli díszítőelem-zűrzavar" a jellemző."

2 A 20. század elején működő rezi kőfaragók (Hernicz István, Tanos Gyula, id. Kollár István) alkotásait (7-9. kép) egyöntetűen e csoportba sorolta.

63 A rezi kőfaragók által készített út menti és temetői kőkeresztekre, szobrokra és az általában nagyméretű, gyakran monumentális síremlékekre jellemző az aprólékos, részletekbe menő megmunkálás, a gazdag díszítés (párkányok, fogazások, levelek, indák, virágok, hullám- és csigavonalak, koszorúk, négy-, hat- és nyolcágú csillagok stb.) és a figurális kompozíciók (Krisztus, Szűz Mária, Szentháromság, angyalok, különféle szentek stb.) gyakori alkalmazása. A kőkereszteken és sírköveken elhelyezett szobrok többsége is apró részletekig kidolgozott. A kőkereszteket és az azokon lévő Corpust általában egy kőből faragták ki. Legtöbbjükön megtalálható Szűz Mária szobra (sokszor szentek társaságában) és nem ritka a Piéta megjelenítése sem (7-11. és 16-19. kép). A rezi kőfaragók említett készítményei (eddigi ismereteim szerint) kb. 50-60 km-es körzetben terjedtek el, főleg Zala és Veszprém megyében. Általuk faragott kőkeresztek állnak ma is pl. Vindornyafokon (készítette: Hernicz István), Cserszegtomajon (Tanos Gyula), Bazsiban, Diszelen, Karmacson és Lesencetomajon (id. Kollár István)."

4 A Reziben készített sírkövek az említett körzetben ugyancsak sok településen megtalálhatók. Rezi igen gazdag szakrális emlékekben. A temetőben lévő, sírkőnek alkalmazott kőkereszteken kívül 20 szakrális emlék (kőkereszt, szobor és oszlop) áll a falu belés külterületén. Ezek helyeit az 5. képen, a róluk összegyűjtött adatokat pedig a mellékelt táblázatban mutatom be."

5 Az 1. képen a 1 7. sz., a 2. képen a 9. sz., a 8. képen all. sz., a 9. képen a 4. sz., a 17. képen pedig az 1. sz. szakrális emlék, illetve azoknak egy-egy részlete látható (a sorszámozás a térképen és a táblázatban megegyezik). A rezi szakrális emlékekről összefoglalóan a következők állapíthatók meg. A 20-ból 18 homokkőből készült, csupán egy keresztnek az anyaga fa (az 1994-ben felszentelt Szent Orbán-szobor anyagát nem tudtam megállapítani, mert egy zárt fülkében helyezték el). Majd mindegyiknek van helyi elnevezése. A keresztek többsége készíttetőjének család- vagy ragadványnevet viseli, van amelyik valamilyen esemény emlékét őrzi (egy kereszt), illetve csak Kükercsztnek nevezik (egy kereszt). A legrégebbi emlékek az 1810-es években készültek a keszthelyi Zitterbarth József műhelyében (1-2. kép). Keszthelyről később is kerültek Rezibe keresztek és szobrok. Többnek az alkotóját nem lehetett megállapítani, de a