Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

HÁLA JÓZSEF: A rezi kőipar

(1871-1927) vette feleségül, aki apósa halála ( 1901 ) után átvette a bánya és a kőfaragóműhely irányítását. Fia, ifj. Kollár István (1902-1957) ugyanott élt és dolgozott, a család 1947-ben költözött be a Mohos-dűlőből a faluba. Bock József és a Kollár család egykori lakó- és munkahelyének emlékét ma már csak egy régi pince őrzi. A rezi kőipar kialakulásában jelentős és meghatározó szerepet játszott még a Mecseknádasdról, valószínűleg szintén a 19. század végén, a faluba érkezett Wilhelm János is (lásd még az alábbiakban). Ő, az emlékezet szerint, a Kútfő egyik bányájában dolgozott. SCHAFARZIK Ferenc 1904-ben 3 homokkőbányát említett Reziből: Bock (nála: Boch) Józsefét, valamint Ács Jánosét és Bódis Gáspárét."

1 A reziek a két utóbbi (helybeli születésű) bányatulajdonost is a helyi kőipar megalapítói között tartják számon. Ács János bányája Bock Józsefé mellett, a Mohos-dűlőben, Bódis Gáspáré pedig a Kútfőnek nevezett falurészben volt (5. kép).

p 5. kep. Rezi kőbányái és szakrális emlékei (szerkesztette: HÁLA József, rajzolta: PENTELÉNYI Antal) La homokkbányák és a szakra emlékek, 2. a homokkő elterjedési területe. 3. a kútfi kőbányák az 1940-1950-es években