Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

PÁLL ISTVÁN: Református parókiák a 1920. Században a mai Magyarország északkeleti részén

12. kép. A gyulaházi réf. parókia (fotó: BÁLINT János) ilyen korai megjelenése teljesen új adatnak számít, hiszen eddigi kutatásaink során csak a 19. század 50-es éveiből voltak adatok e készítmények nagyobb arányú elterjedéséről.

14 A felsoroltak azonban nem jelentik azt, hogy a paplakban csak gyári készítés tüzelők voltak: 1840-ben „a papi kémény és kemencze tapasztásáérf fizettek 2 frt 54 krajcárt/

5 s még ugyanebben az évben „A papi házba csináltatott cserép kájhaért előpénzbé' adtak 2 és fél frtot. E cserépkályháról újabb információt közel két hét múlva találunk: „A pap lakba csinált zöld mázos kályha árrátkifizette' a gondnok, mégpedig 20 Rhenes forintot.''' 1842-ben a parókiális telken álló cselédházba „tüzelő vagy Kandalló" készült 2 Rfrt 6 xr-ért, míg a hozzá szükséges vasakért („Kandalló alá vaspalcza, vas és csinálás ") 42 krajcárt fizettek ki.

v Még kétszer olvashatunk a kandallóról: először akkor, amikor is valamilyen okból két szál gyertyát vettek hozzá,

38 majd több mint három év múlva, amikor 24 krajcárt fizettek „Milák ujmagyarnak a füstös kandalló igazításért"?

9 (1864-ben a tanító házába is készíttettek egy kandallót! frt értékben.

4

") 1878-ban már az új paplak felszereléséhez tartozott az a két vaskemence, amit 13 frt-ért vettek.

41 A régebbi lelkészlakás alaprajzáról nincsenek leírások; információkat a gondnoki számadások kiadási tételeiből „szemelgethetünk" össze: 1838-39-ben alakíthatták át az utca felől eredetileg egyszobás épületet kétmenetessé (a vidéken „oldalszobának" nevezik a párhuzamos másik szobát). Az erre vonatkozó adatok szerint 1838-ban a paplakba egy oldalfalat építettek vályogból, majd egy 1839-es bejegyzés szerint „A papi lakra egy ujj ajtó, és két ujj ablak rámák... egyszersmind az oldal szobára igazítván azon ajtót melly az előtt külső ajtó volt". A felújítást a következő évben is tovább folytatták: „Tavaszutó" hónapjában (májusban) az oldalszobára Beregszászban megvett ablakhoz tákosi mesterek készítettek tokot, be is üvegezték (az egész summa 3 frt 54 krajcárt tett ki);

4: ekkor és a következő év elején még további öt ablakot reparáltak meg;

45 megtapasztották a kéményt és a kamrát, s „A papi ház fedelét náddal bekötött, és felbomlásain igazított Tákosi embereknek alku szerinf is fizettek 5 frt 24 xr-t.

44 (Ekkor csinálták a már említett zöldmázas cserépkályhát is.) A fenti munkákat elvégző üvegesnek, asztalosnak és a kályharakó fazekasnak kenyérre, ételre és italra összesen 1 frt 38 xr-t költöttek.

4

' A további kisebb-nagyobb javítások, meszelések, gazdasági épületek reparációinak felsorolását itt mellőzöm. Ami még talán érdekes lehet e parókia történetében, az az 1862-es bejegyzés, amikor is Naményban (ma Vásárosnamény) 19 és fél szál „jó deszkái' vettek padlócsináláshoz 13 frt 65 krajcárért.

4

" Ekkor padlózhatták le az addig talán földpadlós szobákat. A paplak állapota ekkorra már igen megromolhatott, amire egy, az egyházi épületek állagáról vezetett kimutatás időről-időre tájékoztat. Az 1867-es évben „újból építendő", 1874-ben „düledező", 1875-ben megint „újból építendő'' minősítést kapott az épület.

4

^ „A lelkészlak múlhatatlan építése iránt" tartott népgyűlésen már 1872ben kimondták, hogy a Szepesi Banktól, vagy „onnét, a honnan olcsó kamatra kaphat az egyház"kölcsönt, egészítsék ki a már meglévő összeget, „s ha aztán ezen öszveg tavaszig meg szereztetik felhatalmaztatik a gondnok és elöljárók egy alkalmas paplak építésére."

4

* Az új paplak építésének szervezését szinte azonnal megkezdték: „Alulírottak, mint Egyházunknak presbiterei mai napon a paplak építése iránt tanácskozván, hogy a fuvaros és gyalog napszámosok miatt az építkezésben fenakadás ne legyen, de különben is, hogy minden egyházi munka rendben menjen, s a gondnoknak a közmunka teljesítésénél engedelmeskedni nem akarók megbüntettessenek, és hogy senki a közmunka viselés alul magát ki ne \ onhassa: köz akarattal azt határoztuk, hogy mától kezdve minden fuvaros napszámért 2 f. 50 kr o.e. " fizetünk.

49 A gondnoki számadás szerint 1872. áprilisában 6000 „tégla vályogéif fizettek ki 20 frt 88 krajcárt, 1873. szeptemberében a „mór tégla vállalásba előfizetett 2 czigányf 9 frt-tal honorálták. Az építés azonban igencsak elhúzódott, mivel a presbiteri jegyzőkönyv csak 1876 januárjában foglalkozik a kérdéssel. Ekkor is valószínűleg azért, mert az építés ügyében egyházlátogató küldöttség jelent meg a községben. Az egyháztanács megfogadta, hogy „az épület ez év folytán nem csak felemeltetik, de fedél alá vétetik, s ha csak lehetséges lakhatóvá tétetik általunk. Mellynek nagyobb bizonyságára a tisztelendő egyházlátogatóság erélyes felszóllalása folytán, de saját legjobb belátása szerint is egyháztanácsunk tagjai ígéretet s jótállólag kezességet vállaltak! "

S0 Úgy tűnik, a fenti kötelezettségvállalást komolyan vették a presbitérium tagjai. A gondnoki számadásban 1876-ban sorra követik egymást a paplak anyagaira történő kiadások: 3 öl kőre 15 frt, vályogvetőknek kifizetett 16 frt 40 xr„ az épületfára kiadott 196 frt, zsindelyre fizetett több mint 100 frt. stb. A legnagyobb tétel azonban a Kiss Sándor építési vállalkozónak kifizetett több mint 300 frt volt. 51 1877 tavaszán már az utolsó simításokat végezték a parókia épületén. A jegyzőkönyv a munka néhány mozzanatára is rávilágít: „A pad megtapasztást csarodai em-