Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)
NOVÁK LÁSZLÓ: Temetkezési helyek és építményeik az Alföldön
lásalapítványi Uradalom gazdasági tiszti székéhez 1818. május 7-én írott leveléből szerezhetünk értesülést: „Mivel illy szélessen ki terjedett Városban, az Katolikusok, a 1 sokkal több számú Reformátusok kőzött, kivált az Tőrtely felé esendő lapálos részen, mint amott elszórva volnának, és ezeknek halotjok esvén, a'temetés a' sok sáros és vizes helyek kerültetése miatt, szörnyű sok időbe telne, azon alsó részéről a' mostani temetőhöz fel hozni: hogy ezen a'bajon is segítteni lehessen, újabban arra kérem az Tttes Urodalmi Tiszti Széket, hogy ezeknek számokra, az Kálvária hegy környékét hasonló temető hellynek felárkoltatni méltóztassák meg engedni. - Ezen dolognak szükséges voltát, nem tsak a' most elhozott temetési terhes ok hanem az is kivánnya, hogy az Kálvária (:mellyhez eddig minden ember, és liba pásztorok szabadon hozzá fértek, és annak fa kerítésében több károkat okoztak:) mint szent és ájtatosságnak helye, el zárva lévén, nagyobb tiszteletben tartatnék. 4 ' A Kálvária-hegy környéke uradalmi jóváhagyással temetkezés hellyé alakult (9. kép) - a város északi részén lévő református Öregtemető és a katolikus Csengettyűs mellett újabb temető létesült. Néhány év múltán a reformátusok is igénnyel léptek fel az uradalmi tisztségnél: „folyamodván elől adjuk: hogy mi a' Váross környékén lévő szabad helyeket meg visgálván... Temető Helyre nézve, legalkalmasabbnak találtuk a' Calvaria Hegy mellett, sőtt azzal egy folytában lévő partos részt... Temető Kert" ... „használatára" - fogalmazták meg 1822. március 8-án folyamodványukat. 44 A kért helyet ők is megkapták az uradalomtól, s temetőnek használhatták a Törteire és Szolnokra vezető utak, és a Kálvária temető közti területet. A temetői kápolnákhoz hasonlóan a Kálvária is szerepet játszott a temetési ceremóniában. Sok helyen ott ravatalozták fel a halottat, és a lélekharangot is a közelében állították fel ( 10. kép). Mind a katolikusok, mind a reformátusok temetői színeket létesítettek (Nagykőrösön a 17. század közepén építették fel deszkából a temetői színt, s a jelenleg állót Szarvas György körösi építőmester építette téglából az 1930-as években, 45 itt végzik a temetési szertartást. A temetői Kálvária, Gol12. kép. Mauzóleumok és kripták a nagykőrösi refomiátus temetőben, 1979. gota a halottkultuszban is szerepet játszik. Halottak napján rendszerint istentiszteletet tartanak ott a holt lelkek üdvösségéért. A temetőben rendszerint kőkereszt is megtalálható, amelyet egy-egy család adományozott az egyháznak (II. kép) Cibakházán a temető központi részén magasodó domb tetején fakeresztet állítottak fel, amelyet az adományozóról //o/KZw-keresztnek neveznek. Mauzóleumok és kripták A temeti szakrális építmények többségét a mauzóleumok és a kripta\ teszik ki. A már említett történeti adatok bőséges információt szolgáltatnak a 17. századból a rakott s/7okról, boltokról (sírbolt), amelyek a tulajdonképpeni kripták. A föld felszíne alatt téglából épített sírkamrát készítettek, amelynek sírfülkéibe helyezték a koporsókat. Erre a sírboltra a föld felszínén épületet emelhettek (mauzóleum) vagy kerítéssel kertet alakíthattak, és a sírboltra kőlapot és síremléket helyeztek el. Tekintve, hogy költséges volt készítésük, rangosabb nemes és cívis famíliák körében vált jellegzetessé ez a temetkezési mód. A mauzóleumok ritkábban, a kripták gyakrabban elfordulnak városi, mezővárosi temetőinkben, míg a falvak esetében alig találhatóak meg. Mária Terézia 1777. évi rendelete után megjelent vármegyei kurrensek szólnak az említett sírépítményekről is. Egy 1780-ból származó rendelet a kriptákról is említést tesz: „Fölséges Aszonyunk újonnan lebocsájtott Kegyelmes Parancsolattya által sörgetteti, hogy minden Helységekben hol Templomok alatt Kripták vannak, azoknak ajtai nem bell a templomban légyenek, hanem a'Templom külső oldalán, vagy végén nyittasanak; és az kripták belső ürege koporsók minéműségéhez alkalmaztatott czellákra, vagyis hajlékocskákra kőmívcs munkával készíttessék, az hol pedig a' Cripták eképpen akármely okra nézve nem alkalmaztathatódnának. tehát örökre bé zárottassanak, vagy el rontásának". Különösen hangsúlyozták ezt a határozatot Abonyra, Izsákra, Kecskemétre vonatkoztatva, mint ahol módosabb, tekintélyes nemes famíliák laktak. 4 " Ezzel egyidejűleg, valamint a temetőknek a településen kívülre helyező13. kép. Mauzóleumok a ceglédi református Öregtemetőben. 1994.
