Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)
SABJÁN TIBOR: A takaréktűzhely meghonosodása a magyar parasztságnál
kisebb-nagyobb vasboltok és a jelentősebb kereskedelmi láncolatok értékesítették. A fentiekből is látható, hogy a takaréktűzhely polgári, úri hatásra terjed el a magyar parasztságnál, ezért az olyan jellegű spekulációkat, melyek a tűzhelyek lépésrőllépésre történő paraszti feltalálását említik, egyszerűen el kell vetnünk. 2 " A nyelvészek megállapításai sem közvetlenül a paraszti átvételre vonatkoznak, hanem a polgári életforma és a mesterséget gyakorló iparosok szintjén megvalósuló kapcsolatokra kell gondolnunk. Arról van ugyanis szó, hogy a nyelvészeti kutatások szerint a takaréktűzhelyek megnevezésére széles körben használt sparhelt sző a magyarba az ausztriai németből, illetőleg a hazai bajor-osztrák nyelvjárásokból kerülhetett. 21 " Hasonló eredményekre vezet a tűzhelylap megjelölésérc használt pia tni sző vizsgálata is, amely szintén a bajor-osztrák eredetet erősíti meg. :r Az elég széles körben ismert masina szó is német eredetű. 2 " A konkrét tárgytörténet kizárja, hogy a takaréktűzhely átvétele bármilyen módon is kapcsolódjon hazai német népcsoportokhoz, hiszen a takaréktűzhellyel csak betelepülésük után, a múlt század közepe táján ismerkedhettek meg. Ezzel szemben jól bizonyítható adatok vannak arra, hogy a magyarországi öntödék szakembereit gyakran német vagy osztrák területekről költöztették át. 21 '' A Monarchia területén működő öntödék termékei között szoros kapcsolatok (minták átvétele, másolása stb.) figyelhetők meg. 22 " Ehhez társíthatjuk még a kereskedelemben is fellelhető, a Monarchia területén jól kimutatható nemzetek feletti értékesítési kapcsolatokat is. Úgy gondoljuk, hogy az érintkezések ezen formái eredményezhették a nyelvészeti vizsgálatokkal kimutatott kapcsolatok konkrét hátterét. A közvetlen paraszti kapcsolatok cáfolatáról erősítenek meg a bajor területeken végzett népi építészeti vizsgálatok is. 22! A takaréktűzhelyeket tehát a parasztság a polgári elterjedés után, a magyarországi belső fejlődés kiteljesedésével ismerte meg, így az első takaréktűzhelyek is fejlett, kiforrott típusok voltak, melyet a paraszti használat nem fejlesztett tovább, inkább az egyszerűsítés révén hozott létre jellegzetes változatokat. A takaréktűzhely meghonosodása a magyar parasztságnál jelentős változásokat hozott a lakáskultúra és az építkezés területén. A változások okai azonban nem szűkíthetők le a takaréktűzhely alkalmazásának hatásaira, hiszen a múlt század második felében kibontakozó kapitalista fejlődés a paraszti élet szinte minden területén változások láncolatát indította meg. libben a folyamatban a takaréktüzhelyet mint a változások egyik hírnökét, az ipari termelés korai produktumát kell szemlélnünk.
